|
Újabb lépéssel kerültünk közelebb Elon Musk egyik nagy álmának megvalósításához kedden: bemutatta első életnagyságú utaskabinját a Hyperloop Transportation Technologies, írja a CNBC.
A hyperloop technológiát Musk még 2013-ban álmodta meg. A földalatti tömegközlekedés megreformálását és felgyorsítását célozza, és a lényege, hogy metrószerű szerelvények külön az erre gyártott, légritkított csövekben közlekednek, ám nem síneken, hanem mágnesek segítségével a sínek felett lebegve, akár 1200 kilométer per órás sebességgel. Így a Los Angeles-San Francisco távot 30 perc alatt lehetne megtenni vele.
Musk ezt a projektet nem akarta házon belül megoldani, a kizárólagos fejlesztésről lemondott, így most több cég verseng egymással a tervek megvalósításáért. Ezek egyike a kaliforniai székhelyű HTT, mely a bemutatót viszont kivitelező partnerük székhelyén, Cadizban tartotta.
Az utaskabin 32 méter hosszú, és öt tonnát nyom. Egyelőre nincs végleges szám, hogy hány utas fér majd el benne, mert a beltere még nincs teljesen kidolgozva, de a HTT 28-40 férőhellyel számol. A kabin külső felülete egy speciális, karbonszálas borítás, melybe érzékelő szenzorokat építettek, majd a Marvel-képregények és filmek fantáziafémének nyomán a cég elnevezte vibraniumnak.
A szerelvény majdani utasainak a jelen állás szerint még külön lemondó nyilatkozatot kell aláírniuk, mielőtt beszállnak a kapszulába, mert a hyperloop jogi és biztonsági előírásai még nincsenek kidolgozva.
A bemutató után a kapszulát elszállítják a HTT toulousi kutatás-fejlesztési központjába, ahol élesben, síneken - pontosabban sínek fölött - is letesztelik. A cég vezetősége azt ígéri, hogy három éven belül elkészülnek a teljes és működőképes szerelvényekkel. Cső is lesz, amiben az utasok száguldozhatnak majd, mert a HTT már több megállapodást is megkötött hyperloop-pályák építésére Kínában, Ukrajnában és az Egyesült Arab Emírségekben.
Viszont nem a HTT az első vállalat, mely előállt a tesztelhető kabinjával: a Virgin Hyperloop One nevű cég még februárban, Dubajban mutatta be a saját prototípusát.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
