„A K&H kkv bizalmi index kutatás első negyedéves felmérésének jelentősebb része még a járvány magyarországi eszkalációja előtt, míg kisebb része már a veszélyhelyzet kihirdetése után készült. Annak érdekében, hogy a kkv vezetők véleménye nyomon követhető legyen, március 23-24-én egy extra gyorsfelméréssel szondáztuk a kialakult helyzet további hatását. Az eredmények alapján elmondható, hogy a két felmérés között eltelt 10 nap alatt jelentősen, negatív irányba változott a vállalkozások véleménye több, a cégek gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tényezőben” – mondta el Kökény Roland, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.
Tovább csökkenő pénzügyi várakozások
A pénzügyi várakozásokat tekintve tovább romlott a kkv vezetők véleménye. Míg március 11-e előtt még 57 százalékuk várt növekvő árbevételt, addig március 24-re ez az arány 11 százalékra zuhant, miközben az árbevétel csökkenést várók aránya 11-ről 30 százalékra nőtt. Jelenleg legnagyobb arányban az árbevétel szinten maradását remélők vannak, így a növekvő árbevételt várókkal együtt a kkv-k kétharmada (70%) még mindig bízik benne, hogy legalább a tavalyi árbevételét képes lesz produkálni az előttünk álló egy évben.
A romló hangulat a profitvárakozásoknál is megfigyelhető. Míg március 11-ig tízből nyolc kkv legalább a tavalyival megegyező profitot várt, addig a legfrissebb felmérés alapján most már csak minden harmadik cég volt ennyire optimista, miközben 67 százalék már csökkenő profitra számít.
A csökkenő profitvárakozások következtében a kkv-k költségoldalon próbálnak javítani a vállalkozás pénzügyein. Ezt mutatja, hogy a vállalkozások 10 százaléka bocsátott már el alkalmazottat a járvány hatására megváltozó piaci viszonyok miatt. Emellett jelenleg 16 százalék tervez az év folyamán további létszámcsökkentéssel, ami a március 11-e előtti 4%-kal összevetve szintén jelentős változás.
A legdrámaibb különbség egyértelműen a beruházások visszafogása terén mutatkozik. Míg 3 hete csak a kkv-k negyede nem tervezett semmilyen beruházást az idei évre, addig ez az arány rövid idő leforgása alatt több mint duplájára, 59 százalékra ugrott fel. A visszafogás nincs tekintettel a beruházás jellegére sem, hasonló arányban csökkent a termelő, az informatikai és a gépjármű beruházásokat tervező cégek aránya is.
A vállalkozások vezetői a problémák megoldását növekvő állami segítségnyújtással képzelik el: 39 százalékuk vár csökkenő közterheket az elkövetkező 1 évben, ami közel kétszerese az előző negyedévi arányhoz képest. Ha nem is ilyen mértékben, de szintén nőtt a csökkenő vállalati hitelkamat környezetet prognosztizálók aránya 5 százalékról 16 százalékra. Mindezek mögött feltehetően a nemrég bejelentett gazdasági mentőcsomag állhat.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben. 
