|
| MTI Fotó: H. Szabó Sándor |
A Fővárosi Közgyűlés 19 igen szavazattal, 9 nem szavazat ellenében támogatta a javaslatot. Ennek legfőbb eleme egy 120 méteres toronyház elhelyezése, ehhez módosítani kell azt a szabályozást, ami eddig tiltotta ilyen magas épület megépítését erre a területre.
A településszerkezeti terv csak Csepel északi részén biztosított ekkora magasságra lehetőséget, a Lágymányosi-öböl melletti területen 65 méter volt a megengedett maximális magasság. Azaz csaknem kétszeresére nő az új szabályozás szerint a magassági határ – írja az Index.
A rendezési szabályzat módosításáért az ingatlanfejlesztő cég egy milliárd forint értékű közlekedési fejlesztést ígért egy szerződésben. Eszerint elkészítenék a fonódó villamos meghosszabbításának kivitelezési terveit, csomópont, kerékpárút épülne.
Ellenzéki képviselők szerint nem kell elájulni a fejlesztő által vállalt pluszberuházásoktól, mert ezek nagy része a saját telkén lesz megépítve. Egy másik ellenzéki képviselő szerint a felajánlás a 350 milliárdos beruházási volumenhez képest nudli.
A vita arról is szólt, hogy a fővárosi városfejlesztési bizottság nemet mondott a magasház tervére, mert egyetértettek az UNESCO műemlékvédelmi világszervezetének, és az Icomosnak, és a Budapest Világörökségéért Alapítványnak a véleményével.
|
Az Index szerint arról van szó, hogy Garancsi István cége 16,5 milliárd forintos eximbankos hitellel megvásárolta a budai Duna-part egyik utolsó jelentős méretű, üres és beépíthető területét egy bajba került portugál befektetőtől. Majd bejelentette, hogy az 56 hektáros területre rengeteg olyan lakást fog felhúzni, amelyekre fel lehet venni az állam által nyújtott 10+10 milliós családi otthonteremtési kedvezményt. Tette mindezt a csok bejelentésével nagyjából egy időben. Más szóval Orbán milliárdos barátja államilag gerjesztett bizniszen gazdagodik tovább. |
Az idei I. negyedév végén átlagosan 55 407 forintot fizettek a normál használatú egyedi személyautók üzembentartói. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
