A GVH megállapította, hogy a MasterCard Europe SA visszaélt gazdasági erőfölényével, mivel 2011. február 8. és 2013. december 31. között úgy állapította meg bankközi jutalékának mértékét, hogy az alkalmas volt versenytársak kiszorítására a piacról.
Az Európai Unió Bizottsága, mint versenyfelügyeleti hatóság számos uniós szintű eljárást folytatott le e kártyatársaságokkal szemben a bankközi jutalékkal kapcsolatban. A VISA-val szembeni egyik eljárást a VISA kötelezettségvállalásának elfogadásával szüntette meg, ennek következtében a kártyatársaság bankközi jutalékának felső korlátja lett Magyarországon 2011 februárjától.
A MasterCard a magyarországi kártyapiacon erőfölényes pozícióban volt a vizsgált időszakban, és e pozícióját erősítette, hogy behozhatatlan versenyelőnyre tett szert a VISA-val szemben, utóbbi felső korlátja miatt a bankközi jutalék meghatározásában.
Csúnyán visszaéltek az előnnyel
MasterCard a fentiek tudatában olyan szinten határozta meg bankközi jutalékának szintjét, amelynek következtében tovább csökkent a MasterCard piaci erőfölénye miatt már amúgy is meggyengült verseny. Ezért a GVH megállapította, hogy a MasterCard visszaélt gazdasági erőfölényével. A jogsértés megállapítása mellett a GVH bírságot is szabott ki a MasterCard-dal szemben.
A GVH a bírság kiszabásakor a MasterCard betéti kártyáiból származó releváns árbevételének 10 százalékát vette alapul a vizsgált időszak alatt. A bírság kiszabásakor enyhítő körülményként vették figyelembe a MasterCard jogsértő magatartásának újszerűségét, így a bírság összegét 88 000 000 forintban határozták meg.
|
Milyen jutalék? A bankközi jutalék a bankkártya-elfogadást biztosító elfogadó bank által a kártyát kibocsátó bank részére, a bankkártyákkal lebonyolított tranzakcióért fizetett díj, amelynek mértékét Magyarországon a kártyatársaságok határozzák meg. |
Két egyezményt írt alá Milojko Spajiccsal. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
