Megerősítette a magyar kormány nem kötelező vételi ajánlatának megtételét a Budapest Airport legnagyobb tulajdonosa, az AviAlliance nevű, német székhelyű légikikötő-kezelő hétfőn, ám azt is megjegyezte, reméli, hogy továbbra is befektetői pozícióban marad a budapesti repülőtéren.
"Megerősíthetjük, hogy a magyar kormány nem kötelező érvényű ajánlatot tett a Budapest Airport részvényeseinek. Társtulajdonosaink érdekében és jogi okokból kötelesek vagyunk megvizsgálni a lehetséges ajánlatokat" - közölte az AviAlliance a Reuters hírügynökség kérdéseire e-mailban elküldött válaszában.
A vállalat ugyanakkor jelezte, hogy a vételi ajánlatot nem az ő kezdeményezésére tette a magyar kormány. Hangsúlyozta, az AviAlliance hosszú távra gondolkodó befektető, és nagyon reméli, hogy továbbra is befektetői pozícióban marad a budapesti repülőtéren.
Az AviAlliance, amelynek anyavállalata Kanada egyik legnagyobb, állami nyugdíjalapja, a PSP Investments, a Budapest Airport tulajdonjogának 55,44 százalékát birtokolja. A Budapest Airport Zrt. részvényeinek 23,33 százaléka a szingapúri GIC befektetési alap leányvállalata, a Malton tulajdona, a maradék 21,23 százalékot pedig a Caisse de dépôt et placement du Québec nevű, ugyancsak kanadai nyugdíjalap birtokolja. A magyar államnak jelenleg nincs részesedése a 2005-ben privatizált budapesti repülőtérben.
A kormány a tulajdonosokkal folytatott tárgyalások révén ismét többségi tulajdont szeretne szerezni a Budapest Airportban - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Reutersnek adott nyilatkozatában. Hozzátette, "stratégiailag fontos, hogy a repülőtér ismét magyar kézben legyen".
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a fővárosi repülőtér visszaszerzéséért felelős kormánybiztos, a vasarnap.hu weboldalnak júniusban adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a repülőtér megszerzése kulcsfontosságú a turizmus újraindításához a koronavírus-járvány után. Bírálta a Budapest Airport tulajdonosait, mondván, nem fektetnek be eleget a repülőtéri szolgáltatások minőségének fejlesztésébe.
A budapesti egy gyorsan növekvő, közepes méretű repülőtér, amelynek jelentős hasznot hozott a diszkont légitársaságok által kínált utazások fellendülése, de a világjárvány miatt nehéz piacra került. Az AviAlliance, amely öt repülőtér, köztük Hamburg, Düsseldorf és Athén üzemeltetésében rendelkezik érdekeltséggel, elismerte, hogy Budapestet is súlyosan érintette a járvány, csakúgy mint minden európai repülőteret. "Ennek ellenére a jelenlegi válság idején is folytattuk beruházásainkat a repülőtér infrastruktúrájába és működésébe, mivel hiszünk a gyors gazdasági fellendülésben és a hosszú távú növekedési potenciálban" - közölte a vállalat.
Az ukránok nem adták be a derekukat. 
