Az iparág cégeinél volt a legkisebb a valószínűsége a váltságdíj kifizetésének (19 százalék) - derül ki a Sophos legfrissebb felméréséből. Ugyanakkor náluk fordult elő a legnagyobb mértékben, hogy képesek voltak visszaállítani az adatokat a biztonsági mentésekből (68 százalék).
Azonban a gyártó és termelő cégek minden más szektornál jobban aggódnak amiatt, hogy a jövőben zsarolóvírus támadás éri őket, mivel ez utóbbiak annyira összetettek, hogy egyre nehezebb őket megállítani.
Az adatok biztonsági mentésének gyakorlata és a váltságdíj kifizetésének nagyfokú elutasítása lehet az oka, amiért ezt a szektort érintették a legnagyobb mértékben a másodlagos zsarolásra alapozó támadások. Ennél a nyomásgyakorlási technikánál nem titkosítják a fájlokat, hanem azzal fenyegetőznek, hogy online kiszivárogtatják az ellopott információkat, ha a váltságdíj-követelést nem fizetik ki.
A gyártó és termelő ágazat zsarolóvírus-incidenseivel kapcsolatos megállapítások közé tartoznak:
· A megkérdezett cégek 36 százalékát érte zsarolóvírus-támadás 2020-ban.
· A zsarolóvírus-áldozatok 9 százalékát érte másodlagos zsarolásra alapozó támadás, ezzel összehasonlítva a globális átlag 7 százalék volt.
· Az átlagos zsarolóvírus utáni helyreállítási költség 1,52 millió dollár volt, ez kevesebb, mint a globális átlag 1,85 millió dollárja.
“Az ágazat képessége, hogy sok esetben vissza tudják állítani az adatokat a biztonsági mentésekből lehetővé teszi számos cég számára, hogy visszautasítsák a támadók váltságdíj követeléseit a tradicionális, titkosításra alapozó zsarolóvírus támadások esetében,” mondta Chester Wisniewski, a Sophos vezető kutatója. “Azonban ez azt is jelent, hogy a támadók más módszerek keresésére kényszerülnek, amellyel pénzt szerezhetnek az áldozataiktól. Ilyen például az adatok ellopása és a céges információk kiszivárogtatásával való fenyegetőzés, ha a pénzügyi követeléseiket nem teljesítik. A biztonsági mentések létfontosságúak, de nem óvnak ezzel a kockázattal szemben, ezért a gyártó és termelő vállalkozások nem hagyatkoznak rájuk a zsarolás elleni védelemként. A szervezeteknek ki kell terjeszteniük a zsarolóvírus elleni védelmüket a technológia és a hús-vér emberek által vezetett fenyegetés-keresés kombinálásával, hogy hatástalanítsák napjaink fejlett, szintén manuálisan végrehajtott kibertámadásait.”
Az eredmények azt is mutatják, hogy a gyártó és termelő cégek minden más szektornál jobban aggódnak amiatt, hogy a jövőben zsarolóvírustámadás éri őket. A válaszadók 60 százaléka szerint ez azért van így, mivel a támadások annyira összetettek, hogy egyre nehezebb őket megállítani. 46 százalék szerint a zsarolóvírus jelentős elterjedtsége miatt elkerülhetetlen, hogy őket is elérje a kiberbűnözés.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
