A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogsértőnek ítélte meg az Unilever Magyarország Kft. (Unilever) összehasonlító reklámját - közölte a Versenyhivatal a Privátbankárral.
A GVH megállapította, hogy az Unilever megsértette az ellenőrizhetőség és a tárgyilagos összehasonlítás követelményét 2015 februárja és júniusa közötti reklámfilmjeivel. E filmek szöveges és képi megjelenítésének összhatása azt üzente a fogyasztóknak, hogy a Rexona Invisible Black+White jobb a Nivea Invisible for Black & White izzadásgátló termékcsaládnál, sőt, azt jelentősen megelőzia sárga foltok elleni védekezésben.
Mit talált a hatóság?
Az Unilever rendelkezett olyan műszaki jelentéssel a reklám közzétételekor, amely az aeroszoloknál alátámasztja, hogy a Rexona Invisible Black+White izzadásgátló sárga foltok elleni védelme hatékonyabb, mint a Nivea Invisible for Black & White-é. Az Unilever azonban a Rexona Invisible Black+White izzadásgátló dezodort, mint termékcsaládot népszerűsítette, és a termékcsalád más termékei – a golyós dezodor és a stift – vonatkozásában ez az összehasonlítás jogszerűtlen volt.
A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs költségekre alapozott. Súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy
- a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú ideig tartott, és a fogyasztók széles körét érte el;
- a Rexona Invisible Black+White termékcsaládon belül a roll-on és a stift termékek együttes aránya – amelyeket illetően a reklám üzenetét nem támasztotta alá kutatás – jelentős, és e termékek értékesítése is megugrott a reklámok közzétételének idején.
A GVH enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy
- az Unilever felhagyott a vizsgált kereskedelmi gyakorlattal a versenyfelügyeleti eljárás megindításával egyidejűleg;
- a reklámja kialakításánál igyekezett megfelelni a hazai esetjogi elvárásoknak, figyelemmel az európai reklámozási gyakorlatra;
- az aeroszol termékekről végzett kutatások e termékek vonatkozásában alátámasztották a reklám állítását.
A jogsértésért 30 millió forint bírságot szabott ki a GVH.
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
