A Széchenyi Kártya Program idei teljesítménye éves összevetésben rendkívül dinamikus növekedést mutat – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. 2025 augusztusában 1284 beruházási hitelkérelmet fogadtak be a bankok, ami közel kétharmados növekedés 2024 augusztusához képest, amikor mindössze 778 hiteligénylést adtak be a vállalkozások. Az igényelt összeg is erősen bővült, a 41 milliárd forintot meghaladó igény 73 százalékkal múlja felül a tavaly augusztusi 23,8 milliárdos kihelyezést.

Nemcsak az érdeklődés nőtt, hanem a beruházási típusú termékek átlagos hitelösszege is. Augusztusban ezek összege meghaladta a 32 millió forintot, ami éves összevetésben 4 százalékos emelkedést jelent. A húzóterméknek számító Széchenyi Beruházási hitel Max+ esetében az átlagos hitelösszeg a júliusi 106,2 millió forintról 109 millió forint fölé emelkedett.

A február közepi újabb kamatcsökkentésnek köszönhetően az érdeklődés tovább erősödött, amit jól bizonyít, hogy az elmúlt fél évben az átlagos havi beruházási típusú hitel kihelyezés 47 milliárd forint fölé emelkedett. Ez 22 százalékkal magasabb érték, mint 2024 hasonló időszakában, amikor havonta átlagosan 39 milliárd forintnyi beruházási típusú hitelt igényeltek a hazai kkv-k.

Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár hangsúlyozta: biztató jel, hogy az első kamatcsökkentés óta negyedével nőtt a havi kihelyezés összege, a negyedéves GDP adatok mögé nézve is egyértelmű, hogy a kisebb cégek beruházásai töretlenek és felfelé tolják a gazdasági növekedést.

A tervezhetőség és a kedvező jövőkép magyarázza azt is, hogy idén augusztusban 40 százalékkal több, 1.800 vállalkozás igényelt Széchenyi Kártya folyószámla vagy likviditási hitel terméket. Az igényelt 76 milliárd forint pedig harmadával haladja meg a tavaly augusztusi 57 milliárd forintos összeget. A februári kamatcsökkentés itt is számottevő katalizátor volt, ezt jól mutatja, hogy a február közepe óta eltelt időben az átlagos havi kihelyezés meghaladja a 110 milliárd forintot, ami 80 százalékkal több, mint a kamatcsökkentés előtti időszak 61 milliárdos havi átlagösszege.