Ezt Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója mondta pénteken Százhalombattán, a Dunai Finomító indulásának 60. évfordulója alkalmából tartott jubileumi ünnepségen.
Molnár József felidézte, hogy az első termelőegység még a Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV) keretében, 1965 júniusában kezdte meg működését, azóta folyamatosan bővült, modernizálódott.
A beruházásoknak köszönhetően az elmúlt évtizedekben a Dunai Finomító nemcsak Magyarország, hanem Kelet-Közép-Európa legnagyobb és legeredményesebben működő finomítójává vált – hangoztatta.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A vezérigazgató beszámolója szerint a 21. század elején megfelelően időzített beruházásokkal, kitartó munkával, négy évvel az előírt kötelezettség határideje előtt, a kelet-közép-európai régióban elsőként sikerült Százhalombattán kénmentes üzemanyagot előállítani, amivel jelentős versenyelőnyre tett szert a Mol-csoport.
Molnár József elmondta, hogy a Mol fokozatosan növeli a megújuló energia arányát az energiamixben. Hozzátette, hogy ez egy olyan utat jelöl ki a cégcsoport számára, amellyel képesek lesznek egyre fenntarthatóbbá, önellátóbbá tenni a régiót.
Az átalakulás két fontos eseményeként kiemelte a bioüzemanyag-gyártás megkezdését Százhalombattán, valamint azt, hogy megépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb zöldhidrogén üzeme a telepen.
A vezérigazgató szerint az elkövetkező 10-15 év legnagyobb stratégiai kihívása az lesz a Mol számára, hogy hogyan tudja a meglévő nagyüzemeket évtizedekre gazdaságosan fenntarthatóvá tenni. Hozzátette, hogy a hagyományos újítás terén a nagyberuházások ideje lejárt, de okos kiegészítő beruházásokkal, találékonysággal meg lehet teremteni a szükséges fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő versenyképességet is.
(MTI)
A szakmai döntéseket nem ő fogja meghozni. 
