Az elmúlt hetekben beterjesztett költségvetési törvény tovább tolja a tavaly egy évvel elhalasztott egykulcsos társasági adó bevezetését. A 2011-ben elfogadott Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény 2015. január 1-től kívánta egységesíteni a társasági adó adómértékét. A beterjesztett T/4884. számú törvényjavaslat, mely Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szól, immár csak 2020. január 1-jén léptetné hatályba az 500 millió forintot meghaladó adóalappal rendelkező vállalkozások számára vélhetően kedvező irányú változást.
A kellemetlen meglepetés
„A T/4741 számú törvényjavaslat, mely az adózással összefüggő egyes törvények módosítása miatt vezettek be – többek között ez tartalmazza a növekedési adóhitel bevezetését is –, immár kellemetlen meglepetést is okozhat a legnagyobb magyar vállalatok egy részének” – mutatott rá Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adópartnere.
A törvényjavaslat eddig kevéssé hangsúlyos rendelkezése szerint egyes, nemzetközi jelenléttel is bíró magyar vállalkozásoknak a magyarországi adójuk kiszámításakor figyelembe kell venniük a külföldi telephelyükön, fióktelepükön keletkezett jövedelmüket is. Ez a szabály azokban az esetekben érvényesülhet, amikor az egyes államokkal kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények ezt lehetővé teszik. Ilyen többek között Németország, az Egyesült Államok, Olaszország, az Egyesült Királyság, vagy éppen Szlovákia.
Jöhet a magasabb adókulcs a teljes jövedelemre
A gyakorlatban ez azt jelenti a vállalkozások számára, hogy míg korábban csak a magyarországi jövedelmük alapján dőlt el, hogy alkalmazniuk kell-e a 19 százalékos adókulcsot, addig jövőre már a külföldi fióktelepük, telephelyük jövedelmével együtt kell meghatározni, hogy az együttes adóalap eléri.
A külföldről származó jövedelem ugyan továbbra sem adózik hazánkban, de az úgynevezett progresszív mentesítés következtében – hasonlóan a korábbi többkulcsos személyi jövedelemadó esetén már ismert jelenséggel – előfordulhat, hogy a teljes magyarországi jövedelem a magasabb adókulccsal, jelen esetben 19 százalékkal adózik. Az új rendelkezések hatására az érintett magyar vállalkozások társasági adóterhe 45 millió forinttal is növekedhet éves szinten. Amennyiben ez a szabály hatályba lép, a magyar vállalkozásoknak érdemes lesz átgondolniuk a külföldi terjeszkedésnél alkalmazott stratégiájukat - jegyzi meg az adószakértő.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
