Az elemzők kevesebbet vártak
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján péntek hajnalban közzétett tájékoztatóból kiderül, hogy a nem auditált, nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti, egyedi és konszolidált pénzügyi jelentésekből készített összefoglaló alapján az utolsó három hónap konszolidált korrigált adózás utáni eredménye 50 százalékos, az éves szintű 70 százalékos növekedést jelent a 2022-eshez képest. Az OTP összesítésében készült eredménykonszenzus szerint az elemzők valamivel kevesebbet, átlagosan 221,33 milliárd forintot valószínűsítettek a tavalyi utolsó három hónapra.
A konszolidált adózás utáni eredmény 2023 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest 15 százalékkal magasabb, 132,581 milliárd forint lett. Éves szinten így 990,459 milliárd forintot értek el, majdnem háromszor annyit, mint 2022-ben. Negyedéves összevetésben ugyanakkor mind a korrigált, mind a korrekciós tételek nélküli adózott eredmény csökkent, többek között azért, mert a román leánybank eladásához kapcsolódóan majdnem 60 milliárd forintot kellett negatív eredményhatásként elszámolni. A kockázati költségek ugyanakkor éves összesítésben 78 százalékkal csökkentek 2022-höz képest, a tavaly előtti eredményt még jelentős mértékben terhelő tételek csaknem eltűntek vagy nagyságrendileg csökkentek, a korrekciós egyenleg így a tavaly előtti 245 milliárd forintos mínusz helyett csak 18 milliárd forinttal csökkentette az eredményt 2023-ban.
Kiemelték a működési eredmény 45 százalékos javulását is, amely így elérte az 1260 milliárd forintot. A több mint 2224 milliárd forint összbevétel 34 százalékos emelkedést jelent éves szinten, ehhez minden bevételi sor hozzájárult. A működési kiadások csak 22 százalékkal nőttek, az év végére meghaladták a 963 milliárd forintot. A mérlegfőösszeg 32 804 milliárd forintról 39 609 milliárd forintra nőtt egy év alatt.
Nem örültek a magas kamatszínvonalnak
A tájékoztató szerint az OTP belföldi működési környezetét tavaly a visszaeső gazdasági teljesítmény, a magas kamatszínvonal, a kormányzati és jegybanki intézkedések együttes hatásai alakították. Kedvezőnek tekintik ugyanakkor, hogy az év második felében gyorsuló ütemben mérséklődött az infláció, és a magyarországi banki különadók összességében majdnem harmadával mérséklődtek. A kamatstop, amelyet Szerbiában is bevezettek az év második felében, nem kedvezett az OTP-nek, de a külföldi csoporttagoknál mindenütt nőtt a GDP, a magyarországinál alacsonyabb infláció és kamatszint pedig kevésbé vetette vissza a hitelezési aktivitást, bár a magyar hitelportfólió is 3 százalékkal bővült. A konszolidált teljesítő hitelállomány organikus növekedése elérte a 6 százalékot árfolyamszűrten.
Hozzátették, hogy a portfólióminőség és a vállalatcsoport főbb likviditási mutatói továbbra is stabilak, a betétállományok a csoporttagok többségénél gyarapodtak, a hitelminőséget jellemző alapfolyamatok kedvezően alakultak 2023-ban. Tavaly az újonnan megvásárolt üzbég Ipoteka Bank kivételével valamennyi csoporttag nyereséggel zárt, éves szinten a legtöbb leányvállalat adózás utáni eredménye nagyságrendileg javult. A csoporthoz tartozó bankok összesen több mint 946 milliárd forinttal járultak hozzá a konszolidált korrigált adózás utáni eredményhez, ebből a magyarországi részesedés mintegy 303 milliárd forint.
Az osztalékról később döntenek
A közzétett menedzsmentvárakozás szerint az OTP idén javuló GDP-növekedési dinamikát, csökkenő inflációt és kamatkörnyezetet valószínűsít. A körülmények javulása kedvez a hitelkeresletnek, így az árfolyamszűrt organikus hitelállomány növekedési üteme meghaladhatja a tavalyit. Hozzátették, hogy az idei osztalékjavaslatot április 4-én teszik közzé, a jelenlegi pénzügyi jelentés 150 milliárd forinttal, vagyis részvényenként 535 forinttal számol.
Az OTP Bank Nyrt. a BÉT prémium kategóriás kibocsátója. Részvényei csütörtökön 17 250 forinton zártak, árfolyamuk egy éven belül 8940 és 17 645 forint között változott.
Újabb patthelyzet alakult ki. 
