A Bizottság szerint Magyarország azzal, hogy a piacról kizárja az ott korábban jelen volt üzleti vállalkozásokat, megsértette a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét, valamint a szolgáltatási irányelvet - ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak ellenünk az Európai Bíróságon.

A magyar kormány azonban azt állítja, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer közérdekű feladat megvalósítására irányuló, ún. általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak (ÁGÉSZ) minősül, amelynek vonatkozásában a szolgáltatási irányelv rendelkezései csak korlátozásokkal alkalmazandók.

A főtanácsnok szerint erős túlzás volt megszüntetni a versenyt

A mai napon megtett indítványában Yves Bot főtanácsnok megállapítja, hogy Magyarország nem bizonyította az ÁGÉSZ-nek való minősítéshez szükséges feltételek teljesülésének fennállását, mivel a létrehozott monopóliummal biztosított eredményt a piac versenystruktúrájának megőrzése mellett, az e monopóliumnak fenntartott kizárólagos jog létesítése nélkül is elérhette volna. Magyarán a szolgáltatás kiválóan működhetne úgy is, ha nem egy állami monopólium, hanem versenyző cégek látnák el.

A főtanácsnok szerint a Magyarország által az említett korlátozás igazolásaként felhozott, a fogyasztóvédelmet, a kereskedelmi ügyletek méltányosságát, a csalás és a feketegazdaság elleni küzdelmet érintő indokok nem felelnek meg az arányosság követelményének.

Ezeket a célokat ugyanis el lehetne érni olyan intézkedésekkel is, amelyek kevésbé korlátozóak: például egy nemzeti mobilfizetési rendszer platformjának működtetésére irányuló koncessziós rendszer kialakításával.

Nem buktunk el, de nagyot léptünk felé

A főtanácsnok azt javasolja az Európai Bíróságnak, hogy mondja ki: Magyarország megsértette szolgáltatási irányelv szerinti kötelességeit. Ezzel még nem buktuk el az ügyet, de nagyot léptünk felé: a főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot, csak egy javaslat, ami alapján az Európai Bíróság bírái most megkezdik az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.