A nemzeti versenyhatóság vizsgálata megállapította, hogy 13 vállalkozás jogsértően egyeztetett egyes erős- és gyengeáramú villamosenergia-rendszerek és hálózatok tervezésére, kivitelezésére és üzemeltetésére kiírt közbeszerzési, illetve egyéb versenyeztetési eljárásokban – írja közleményében a GVH.
Elsősorban a dél-dunántúli régióra koncentrálva a vállalkozások változatos módszereket alkalmaztak a piac felosztására, az ajánlati árak, illetve a tenderek nyerteseinek előzetes meghatározására. Több esetben egy-egy cég maga készítette el a többiek – magasabb összegű – ajánlatát is, amelyet azok változtatás nélkül adtak be, színlelve a versenyt. Más esetekben pedig a vállalkozások elküldték az ajánlatukat társaiknak tájékoztatásul, abból a célból, hogy azok drágább ellenajánlatokat adjanak be. Esetenként a kartell tagjai előre egyeztették egymás között, hogy a tendereket ki nyerje meg, és ennek megfelelően készítették el az ajánlataikat.
A versenytársak titkos, piacfelosztó vagy árrögzítő összejátszása a legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek számít, mely jelentős társadalmi károkat okoz. A kartellezés minden esetben – piac- és cégmérettől függetlenül – jogellenesnek minősül.
A versenyhatóság összesen mintegy 130 millió forint bírságot szabott ki a jogsértésért a kartellben résztvevő 13 vállalkozásra, mely összeg Magyarország központi költségvetésébe kerül. A GVH Versenytanácsa a bírság meghatározásakor tekintettel volt többek között a vállalkozások piaci helyzetére és pénzügyi teljesítőképességére, így a kis- és középvállalatnak minősülő cégek bírságát mérsékelte a munkahelyek megtartásának megkönnyítése érdekében. A hatóság bírságcsökkentéssel honorálta egyebek mellett azt is, hogy több érintett elismerte a jogsértést és lemondott a jogorvoslati jogáról.
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
