Az Intrum 23. alkalommal tette közzé a 2021-es európai fizetési jelentését, az EPR-t. Az európai vállalatok körében végzett felmérésből kiderül, az év gazdasági eredményei mégsem alakultak olyan sötéten, mint azt sokan várták, ami részben a kormányzati programoknak, részben pedig az új, digitális üzleti modellek térnyerésének köszönhető. Bár sok vállalatot megviselt a válság, ők most egy felívelő időszakra számítanak.
„Annak ellenére, hogy az állami támogatások megmentették a cégeket a csődtől, a megkérdezett vállalatok fele úgy látja, nem sokon múlt, hogy túlélték a 2020-at. Másrészt sokan üzleti modelljeik digitalizálásával és határozottabb hitelkezelési gyakorlatokkal erősödni tudtak. A legtöbb európai vállalkozás most optimista a jövővel kapcsolatban, és ambiciózus stratégiával tervez a következő évekre, és fontosnak tartja a pénzforgalom és a likviditás biztosítását. Azonban még nem világos, általánosságban hogyan érintette a járvány a fizetési magatartást. Emiatt sokan még soha nem aggódtak annyira a hitelezettjeik fizetésképessége miatt, mint most” – mondta Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója.
Azután, hogy a pandémia a feje tetejére állította a világot és a gazdaságot, az üzleti vezetők várakozásai pozitívabbak, mint egy évvel ezelőtt várták, és idén jelentős stratégiai döntéseket hoznak meg. Tízből négy európai kis- és középvállalkozás például a járvány eredményeként felgyorsítja a digitalizációt.
Az egyelőre még nem világos, hogy a járvány hogyan hatott a fizetési szokásokra. Az állami segítségnyújtás és a cégek növekvő szigora a fizetési határidőkkel kapcsolatban tavaly egyelőre megvédte a likviditást. A válaszadók többsége (62 százaléka) azt mondta, még sosem aggódtak annyira az adósaik fizetőképessége miatt, mint most, és arra számítanak, hogy a késedelmes fizetés növekedni fog a következő 12 hónapban. Az európai vállalkozások közel fele szerint komolyan növekszik majd a késő vagy nem teljesítő fizetések kockázata, amint megszűnik a cégek kormányzati támogatása.
Szigorúbb feltételek
Az európai cégek azonban nemcsak az állami pénzekre és a technológiai fejlesztésekre támaszkodva vészelték át a válságot. A jelentésből kiderül, hogy a cégek igyekeztek csökkenteni a fizetési határidőket, és szigorúbb fizetési feltételeket szabtak a megrendelőiknek.
2021-re az előző évhez képest 20 százalékkal csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a jó ügyfélkapcsolat fenntartása érdekében tágabb fizetési határidőt fogadtak el, mint amit megfelelőnek tartottak. Emellett a pandémia hatására a cégek proaktívabban kezdték kezelni a likviditást és a felgyűlő kintlévőségeiket. A kkv-k több mint kétharmada (65 százaléka) azt mondja, a járvány hatására komolyabban veszik ezt a területet.
A járványhelyzet fényében az üzleti vezetők még sok évig bizonytalanságra számítanak. Azoknak a cégeknek, amelyeknek csökkent a nyeresége a járvány alatt, több mint fele úgy véli, csak 2022-ben vagy 2023-ban tér vissza a rendes kerékvágásba a gazdaság. Ugyanakkor Európa-szerte a cégvezetők háromnegyede arra számít, hogy a védőoltások terjedése pozitívan hat majd cégük teljesítményére 2021 második felében, 45 pedig azt mondja, régóta nem volt ennyire optimista a növekedéssel kapcsolatban. A tavalyi felméréshez képest tehát már nem annyira a túlélésük miatt aggódnak a cégek, hanem amiatt, hogy képesek lesznek-e növekedni, és új alkalmazottakat felvenni.
Az európai cégvezetők elmondása szerint a késedelmes fizetések fékezik a növekedést, és ha a partnereik gyorsabban fizetnének, több pénzt tudnának fektetni a fenntarthatóságba, innovációba és digitalizációba. Sok cég úgy véli, az egyéni cselekvés még kevés a késői fizetések kezelésére. A jelenséget inkább társadalmi problémának látják, amit új, európai uniós szintű szabályozással kellene kezelni.
Az Intrum 2021-es Európai Fizetési Jelentése rámutat arra is, hogy a gazdasági fellendülése nagyban függ a felelősségteljes gazdálkodástól, a kintlévőségek ésszerű kezelésétől és a méltányos piaci versenytől. A fenntartható pénzforgalom és a hosszútávú nyereségesség a korábbi időszakoknál is fontosabb, mert a cégek csak ezek segítségével valósíthatják meg az elérhető közelbe került növekedési potenciáljukat.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
