A vártnál lényegesen kedvezőbb első negyedéves GDP-adatok, valamint az eredményes oltási folyamat következtében 1,1 százalékponttal 7,7 százalékra javította idei GDP-növekedési előrejelzését a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank - ismertette a legfrissebb előrejelzést Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője online sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten. A pénzintézet elemzői előző, áprilisi prognózisukban még 6,6 százalékos növekedést vártak.
Suppan Gergely kifejtette: akár a második negyedévben elérheti a GDP a járvány előtti szintet, vannak ágazatok, ahol jelentős lesz a felpattanás a bázishatás miatt. A 7,7 százalékos előrejelzést is visszafogottnak nevezte az elemző, megjegyezve, ha nem erősödne a növekedési ütem negyedéves alapon, akkor is 5 százalékos lenne a GDP éves növekedése.
Az infláció az idén átlagosan 4,2 százalék lehet a Takarékbank elemzési központjának legfrissebb előrejelzése szerint a tavalyi 3,3 százalék után.
Suppan Gergely hozzátette: a korlátozások feloldásával a második negyedévtől meredek felpattanás várható, ami a következő negyedévekre is áthúzódhat. A gazdaságnak továbbra is támaszt adhat az ipar, az építőipar, az infokommunikáció, és a pénzügy. Több ágazatban csak lassan kezdődött el a helyreállás, mint a turizmus, az utazáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások, a légiközlekedés, a szórakozás, és kulturális tevékenységek.
Az erős gazdasági növekedés hatására, valamint a mérséklődő finanszírozási igény és az előfinanszírozás miatt az államadósság-ráta idén ismét csökkenő pályára állhat, így 2021-ben a GDP 76,7 százalékára, 2022-ben 73 százalék alá - mondta.
Kitért arra, hogy a monetáris tanács a várakozásoknak megfelelően 0,60 százalékról 0,90 százalékra emelte az alapkamatot múlt kedden, és a kamatemelési ciklust folytatja a jegybank, így a Takarékbank az év végén 1,50 százalékos alapkamatot valószínűsít. Arra számítanak, hogy a kamatemelési ciklus a jövő év elején véget érhet, így 1,65 százalékig emelkedhet az alapkamat - mondta.
A gazdaság fokozatos nyitása meredeken javítani fogja a foglalkoztatást, így az év második felében újra kialakulhat a munkaerőhiány. A munkanélküliségi ráta - részben szezonális hatások miatt is - a következő hónapokban gyorsan mérséklődhet. Tavaly átlagosan 4,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ami idén 3,7 százalékra süllyedhet.
A bruttó bérek márciusban - a várakozásokat felülmúlva és a járvány ellenére - 8,7 százalékkal nőttek, míg az első három hónapban 9,4 százalékkal bővültek. 2017 óta 49,2 százalék a rendszeres bérek növekedése - ismertette.
A bérnövekedési ütemet az egyes ágazatokban eltérő módon érintette a járványhelyzet az elemző szerint. Míg a korlátozásoktól nem érintett ágazatokban továbbra is fennmaradt az erőteljes bérdinamika, az érintett ágazatokban visszaesés látszik, a bérek elszakadása az első fél évben még fennmarad. Azonban a nyitást követően érdemben javulhat a munkaerőpiac, a várhatóan újra megjelenő munkaerőhiány pedig ismét gyorsíthatja a bérdinamikát.
Idén 8,7 százalékos lehet a bérnövekedés üteme, ami a várt 4,2 százalékos infláció mellett 4,3 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet, ezzel 2013-2021 között majdnem 70 százalékkal emelkedhet az átlagos reálbér. Jövőre szintén 8 százalék feletti bérnövekedésre számítanak a Takarékbank elemzői, ugyanakkor a 25 év alattiak adómentessége és a tervezett szja visszatérítés miatt a nettó bérnövekedés ezt számottevően meghaladhatja, így a nettó reálbér-növekedés üteme 9 százalék felett alakulhat - sorolta.
A Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői több forgatókönyvet is felvázoltak, ezek abban térnek el egymástól, hogy lesz-e újabb járványhullám. Amennyiben az őszi hónapokban újabb járványhullámot okozna egy vírusmutáns, a kilábalási folyamat minden bizonnyal megtörik, és újabb átmeneti korlátozásokra kerülhet sor. Biztató, hogy a társadalom és a gazdasági szereplők már jóval felkészültebbek egy ilyen helyzet kezelésére, azonban egyes ágazatok, köztük elsősorban a turizmus, a rendezvényszervezés és egyes szabadidős szolgáltatások területén ismét meredek visszaesésre lehet számítani. A vakcinagyártók viszont hat hét alatt ígérik az újabb oltóanyagok kifejlesztését, így a jóval magasabb gyártási kapacitások mellett az oltóanyagokat eddiginél sokkal gyorsabban vezethetik be, így gyorsabb lehet a korlátozások lefutása is - vélekedett.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
