A mátrai erőmű Visonta közelében 2017. április 6-án. MTI Fotó: Komka Péter

Pozitív éves adózás előtti eredményre számít a Mátrai Erőmű Zrt. új vezetése - derül ki abból az interjúból, amelyet Valaska József elnök adott a Világgazdaságnak. A korábban eredményes társaság tavaly csaknem 9,1 milliárdos hiánnyal zárt, és az idei első félévben is 5,9 milliárdos mínusszal állt. Az új tulajdonos, a Mészáros csoport által választott menedzsment azonban több eredményes intézkedést hozott, és sikerült növekedési pályára állítani a gazdálkodást - mondta az elnök a hétfőn megjelent interjúban. A hiány már október végére 818 millió forintra olvadt.

A legfontosabb intézkedések közül Valaska József kiemelte, hogy leszorították az üzleti kockázatokat, ugyanis a tulajdonosváltás óta a társaság - az MVM kivételével - már csak másnapra vagy napon belül ad el áramot. A piac is kedvezően fejlődött, ennek következtében teljesítik a tervezett éves bevételt az árameladásban. Jelentős szervezési és élőmunka-bevonási intézkedéseket is tettek, és az igazgatóság kezdeményezésére új motivációs rendszert vezettek be.

Valaska József szerint "félrevezetőre sikerültek" azok a sajtóértesülések, amelyek az erőmű bezárását is felvetették, és bizonyosnak mondta magát abban, hogy 2030 után is működik majd az erőmű. Mint mondta, tény, hogy klímapolitikai és finanszírozási okokból az Európai Unió határozott lépéseket vár el a tagországoktól a szénalapú erőművek fokozatos kiváltására. De hozzátette, hogy a kormány semmiféle döntést nem hozott ebben az ügyben, és hivatalos vállalást sem tett még Brüsszelben. Több uniós tagországban ráadásul - és részben ilyen Magyarország is - a fossziliseken alapuló energiatermelés nem váltható ki azonnal megújuló energiaforrásokkal vagy atomerőművekkel.

A vállalat 2030-ig szóló megújulási programjából az elnök kiemelte a szénalapú termelés nyereségessé tételét és fenntartását legalább 2030-ig, és a karbonszegény technológiák bevezetését. "A cél az, hogy a Mátrát átvezessük a karbonmentes gazdaságba" - mondta. Az új stratégiában a termelés részben a gázra, részben a megújuló energiaforrásokra, a biomasszára, az RDF-hulladékra és a napenergiára alapozódik, de megjelenik az üzleti szegmensben az energiatárolás és a szabályozás is, mert ezek elengedhetetlenek az ellátásbiztonság érdekében.