|
| Mészáros Lőrinc. (Kép forrása: MTI Fotó, Földi Imre) |
A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
A társaság eredetileg tavaly május végén egy olyan dokumentumot adott le, amely értelmében a megelőző év több mint 7,5 milliárd forintos nyereségéből semmit nem fizet ki a felcsúti vállalkozónak, az egész pénz a vállalatban marad. Négy és fél hónappal később azonban helyesbítettek: mégsem hagyták a profitot a cégnél, a nyereséget az utolsó fillérig kivette osztalékként az egykori polgármester.
Ezzel az a gond, hogy a hatályos jogszabályok szerint az osztalékfizetésről hozott döntésen utólag nem lehet módosítani. Ha egyszer úgy határoztak, hogy a pénzt a cégben hagyják, akkor legközelebb a következő évben vehetik ki, vagy esetleg egy későbbi határozat alapján fizethetnek osztalék-előleget a következő üzleti év terhére. Itt azonban nem ez történt.
Időhurok
Elvileg, ha valamit elrontanak egy beszámolóban, akkor azt kétféleképpen lehet javítani: vagy a következő évben, vagy úgy, hogy az eredetileg leadott éves jelentést passziválják, és újat töltenek fel helyette. Az R-Kord ez utóbbit csinálta.
Passziválásra elvileg akkor kerül sor, ha véletlenül nem olyan a dokumentumot vagy dokumentumokat töltenek fel a céginformációs rendszerbe, amelyet a közgyűlés vagy jelen esetben az alapító* jóváhagyott. Ilyenkor elvileg több dokumentumot is leadnak, amelyek többségénél valóban előfordulhat ilyen hiba: összekeverik két vállalat mérlegét, vagy az eredménykimutatás egy korábbi, utólag még módosított verzióját küldik be, esetleg az egy évvel korábbi kiegészítő mellékletet csatolja a titkárnő.
Pont annál a dokumentumnál azonban, amit az R-Kord-nál elrontottak, elég nehéz ilyen hibát elkövetni.
Az alapítói határozat ugyanis definíció szerint nem lehet olyan, amit nem hagyott jóvá a legfőbb szerv, hiszen pont annak a határozata. Mintha egy kihirdetett kormányhatározat azért nem lépne életbe, mert a kormány nem hagyta jóvá. Ráadásul az iratban minden fontosabb szám stimmelt eredetileg is, ezek közül semmin nem módosítottak, csak és kizárólag a 7,5 milliárdos nyereség sorsa változott.
Méghozzá visszamenőlegesen. Ezért fontos, hogy az osztalékról szóló döntésen utólag nem lehet változtatni. Az eredetileg feltöltött beszámoló szerint ugyanis Mészáros Lőrinc 2018. május 23-án határozott arról, hogy a profitot eredménytartalékba helyezi, míg a módosított, októberben közzétett dokumentumok szerint már 2018. március 22-én döntött az osztalék kifizetéséről.
Rossz sablont vettek elő
A jóhiszemű magyarázat nyilván az, hogy májusban valaki egy sablon dokumentumot küldött be a főbb adatokkal, és utólag bukott ki, hogy az eredmény felhasználásáról egyébként hónapokkal korábban már máshogy döntöttek. Erre utal, hogy már az eredetileg leadott dokumentumok többségét – így a kiegészítő mellékletet és a könyvvizsgálói jelentést – is márciusban hagyták jóvá. (Igaz, nem mindegyiket, a mérlegnél és az eredménykimutatásnál például ekkor még május 23-t jelölték meg az elfogadás időpontjaként.)
Ráadásul
a Mészáros-cégeknél a sablonban egész biztosan nem az szerepelne, hogy a cégben marad a nyereség, hiszen szinte mindig kiveszik a profit teljes egészét.
Arról nem is beszélve, hogy nagyon furcsa lenne, ha egy 7,5 milliárd forint kifizetéséről szóló dokumentumra legalább a cégvezetésből ne nézne rá valaki. Különösen, hogy tavaly június elején a magyar sajtó elég sokat cikkezett Mészáros Lőrinc állami megrendelésekkel kitömött cégeinek eredményeiről. Mások mellett lapunk is megírta, hogy érdekes módon az R-Kord nem fizet osztalékot. Ha van sajtófigyelése a cégnek, vagy legalább valaki olvas a vállalatvezetésből újságot, akkor néhány napon belül rájöhettek volna a hibára.
Egy tőzsdei ügylet közepén
De nem jöttek, holott ezúttal nem csak annyi volt a dolog tétje, hogy megjelenik-e 7,5 milliárd forint Mészáros Lőrinc számláján, vagy sem. Az R-Kord ekkor egy ideje már a tőzsdére készült, egészen pontosan zajlott az a tranzakció, aminek a keretében a vállalat 51 százalékát bepakolták a felcsúti milliárdos tőzsdei cégbirodalmába, az Opus Nyrt. alá.
Persze a Mészáros-papírok árfolyamát nem feltétlenül ilyen racionális dolgok mozgatják, de annak azért lehetett volna hatása az akkor nagyjából 220 milliárdot érő vállalatra, hogy 7,5 milliárdot benne hagynak, vagy kivesznek-e abból a cégből, amit belátható időn belül átvesz.
A dátumok alapján jó esély van egyébként rá, hogy épp a tőzsdei tranzakció miatt bukott ki, hogy a leadott dokumentumokkal szemben mégis kivették a profitot az R-Kord-ból. Az ügylet előtt ugyanis a PricewaterhouseCoopers felértékelte a vállalatot, illetve a szintén az Opus alá betolt Mészáros és Mészáros Kft-t. A tanácsadó cég hivatalos szakértői jelentését – amelyben egyébként a két cég 51 százalékos részvénycsomagját közel 60 milliárd forintra értékelték – november közepén tette közzé. Azaz az elemzésüket valószínűleg az ezt megelőző hetekben végezték el. Az R-Kord éppen október közepén adta le az új, javított beszámolóját.
Az elég furcsa utólagos korrekcióval kapcsolatban az R-Kordot is megkerestük kérdéseinkkel, de egyelőre nem kaptunk választ.
Az elsősorban a vasúti beruházásokban jeleskedő társaságnak egyébként azóta sem megy rosszul. Az Opus nemrégiben tette közzé, hogy a cég 2018 júniusában meglévő 103,6 milliárdos szerződésállománya az idén március közepéig további 20,3 milliárd forinttal gyarapodott. Ezek alapján áprilisban térképre vittük, hol dolgozik jelenleg az ország második leggazdagabb emberének egyik legfontosabb vállalata.
A társaságnál a közelmúltban személyi változás is történtek. Április 30-án Deák Gábort nevezték ki ügyvezetőnek, ezzel egy időben pedig lényegében a teljes korábbi cégvezetést visszahívták.
(G7)
A kormány benyújtotta a feltárásról szóló törvényjavaslatot. 
