Eredményesnek tartották a 2016-ban megkötött, hosszú távú bérmegállapodást a szakszervezetek és a munkaadók a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) keddi ülésén - közölték a Magyar Időkkel az érdekképviseletek vezetői.
Az egyeztetés legfontosabb napirendi pontja a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelésről folyó tárgyalások előszobájaként értékelhető áttekintés volt. Ebből kiderült, míg 2013 és 2016 között 3-5,5 százalék közötti mértékben nőttek a bruttó átlagkeresetek, addig 2017-ben, a béralku első évében, majd 2018 első fél évében a béremelkedés mértéke 11,6 és 10,8 százalék volt. Habár a munkaerőhiány is segítette a bérfelzárkózást, a felek egyetértettek abban, hogy a megállapodás nélkül kisebb mértékű lett volna a növekedés, ráadásul csökkentek a jövedelmi különbségek is.
Két kérdést kell tisztázni
A jövő évi minimálbérekkel kapcsolatos egyeztetések még nem kezdődtek el, ugyanakkor nem zárható ki újabb, több évre szóló alku megkötése sem. Az érdemi egyeztetések megkezdésének alapfeltétele két kérdéskör tisztázása: az egyik a jövőre tervezett, két százalékpontos szociális hozzájárulási adócsökkentés (szocho), a másik pedig a béren kívüli juttatások adókedvezményének jövő évi megszüntetése.
A Magyar Idők úgy tudja, a kormány még tárgyal a munkaadók és munkavállalók által javasolt három elem közül kettő megtartásáról: az egyik a lakhatási és utazási támogatás, a másik pedig az öngondoskodást segítő társadalombiztosítási és nyugdíjpénztári támogatás lehet.
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
