Eddig csak szó volt arról, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság idején a kormány megvédené a magyar vállalatokat attól, hogy külföldiek felvásárolják vagy tulajdonrészt szerezzenek benne. Ez még az április legelején bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv részét képezte, a vonatkozó kormányrendelet azonban csak a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg. 

Ennek értelmében a belgazdaságért felelős miniszter, vagyis Palkovics László bólintása szükséges az alábbi jogügyletekhez:

• stratégiai társaságban bizonyos tulajdoni hányadának átruházása, 
• tőkeemelés, 
• stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása, 
• átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása,
• stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása.

Ami az ügylet nagyságát illeti, a rendelet szerint akkor van szükség bejelentésre, ha külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése vagy a  haszonélvezeti jog megszerzése következtében a  stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10 százalékos részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot.

A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha 15, 20 vagy 50 százalékos tulajdonjogot szerez a külföldi befektető, vagy ha a megjelenésével a külföldiek kezében lévő tulajdonrész aránya meghaladja a 25 százalékot.

A miniszterhez benyújtott bejelentésben a külföldi befektető személy személyazonosító adatai, állampolgársága mellett a jogi személy legfőbb adatait is rögzíteni kell a jogügylet részletes leírása mellett. A dokumentumban az ügylet szempontjából releváns és lényeges körülményeket is részletezni kell, és minden szükséges és keletkezett iratot, okiratot csatolni kell. 

A miniszter ezek alapján a benyújtástól számított 45 napon belül fog dönteni: vagy tudomásulveszi az ügyletet, vagy tiltó hatályú döntést hoz. Utóbbit meg kell indokolnia, ha a bejelentő ezzel nem ért egyet, akkor közigazgatási nemperes eljárásban a Fővárosi Törvényszéken támadhatja meg a döntést. 

A kormányrendelet a mellékletében összesen 21 olyan ágazatot sorol fel, melyek területén működő cégek stratégiai vállalatoknak tekinthetők ebből a szempontból. A teljesség igénye nélkül az alábbi ágazatok érintettek:

• turizmus, 
• építőipar, 
• egészségügy, 
• nukleáris szektor, 
• kormányzati létesítmények, 
• pénzügyi szektor, 
• élelmiszerágazat és mezőgazdaság,
• védelmi ipar, 
• energiaszektor, 
• kommunikációs szektor, 
• kereskedelmi létesítmények, 
• vegyi szektor.