Eddig csak szó volt arról, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság idején a kormány megvédené a magyar vállalatokat attól, hogy külföldiek felvásárolják vagy tulajdonrészt szerezzenek benne. Ez még az április legelején bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv részét képezte, a vonatkozó kormányrendelet azonban csak a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg.
Ennek értelmében a belgazdaságért felelős miniszter, vagyis Palkovics László bólintása szükséges az alábbi jogügyletekhez:
- stratégiai társaságban bizonyos tulajdoni hányadának átruházása,
- tőkeemelés,
- stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása,
- átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása,
- stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása.
Ami az ügylet nagyságát illeti, a rendelet szerint akkor van szükség bejelentésre, ha külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése vagy a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10 százalékos részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot.
A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha 15, 20 vagy 50 százalékos tulajdonjogot szerez a külföldi befektető, vagy ha a megjelenésével a külföldiek kezében lévő tulajdonrész aránya meghaladja a 25 százalékot.
A miniszterhez benyújtott bejelentésben a külföldi befektető személy személyazonosító adatai, állampolgársága mellett a jogi személy legfőbb adatait is rögzíteni kell a jogügylet részletes leírása mellett. A dokumentumban az ügylet szempontjából releváns és lényeges körülményeket is részletezni kell, és minden szükséges és keletkezett iratot, okiratot csatolni kell.
A miniszter ezek alapján a benyújtástól számított 45 napon belül fog dönteni: vagy tudomásulveszi az ügyletet, vagy tiltó hatályú döntést hoz. Utóbbit meg kell indokolnia, ha a bejelentő ezzel nem ért egyet, akkor közigazgatási nemperes eljárásban a Fővárosi Törvényszéken támadhatja meg a döntést.
A kormányrendelet a mellékletében összesen 21 olyan ágazatot sorol fel, melyek területén működő cégek stratégiai vállalatoknak tekinthetők ebből a szempontból. A teljesség igénye nélkül az alábbi ágazatok érintettek:
- turizmus,
- építőipar,
- egészségügy,
- nukleáris szektor,
- kormányzati létesítmények,
- pénzügyi szektor,
- élelmiszerágazat és mezőgazdaság,
- védelmi ipar,
- energiaszektor,
- kommunikációs szektor,
- kereskedelmi létesítmények,
- vegyi szektor.
Az iráni háború sokkal nagyobb költséggel jár számunkra nemzetgazdasági szinten, mint a kőolajszállítás leállása. 
