A cég közleménye szerint a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközponttal (SZBK) konzorciális együttműködésben megvalósult kutatás célja olyan K+F technológiák kifejlesztése volt, amelyek hozzájárulnak a gyógyszergyártó biotechnológiai úton előállított fehérjegyógyszerei hatásmechanizmusának, illetve a mellékhatások kialakulásának megértéséhez. A projekt keretében a Szegedi Tudományegyetemen végzett kutatások a gyógyszeripar élvonalbeli irányvonalaihoz kapcsolódnak, a fejlesztések a modern gyógyszerkutatás eszköztárát (nanotechnológia, proteomika, foldamerkémia) alkalmazzák.
Az SZTE Orvosi Vegytani Intézetének és az SZBK Biofizikai és Genetikai Intézeteinek közreműködésével előrelépést sikerült elérni egy olyan peptid alapú célzott hordozó kifejlesztésében, amellyel sikerül a biológiai hatóanyagot a sejtbe juttatni. A nanohordozó rendszerek és ezek új technológiáinak fejlesztése, gyógyszerek új indikációs területeinek keresése és a fehérjék sejtbe juttatása terén elért új eredmények a jövő gyógyszereinek kifejlesztéséhez járulhatnak hozzá.
Az együttműködés keretében kidolgozott, természetes alapanyagokból készült nőgyógyászati termékcsalád jövőbeni továbbfejlesztése, ebben a termékkategóriában hiánypótlónak számít - tették hozzá.
A 4,830 milliárd forint összköltségű projekt a Széchenyi 2020 programban valósult meg, 2,840 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból. A Richter 1,990 milliárd forint támogatás mellett 1,837 milliárd saját forrással vett részt a projektben, a két konzorciumi partner, a Szegedi Tudományegyetem 731,2 millió forint, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont 267,9 millió forint támogatást kapott.
(MTI)
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
