Nehéz idők várnak a környezetszennyező cégekre
Húszszorosára is nőhet a piaci igény a globális felmelegedés csökkentését célzó szén-dioxid-kvóták iránt 2035-re.
Az óriási kereslet hatására ezek egységára akár meg is hatszorozódhat – mutat rá az EY legfrissebb tanulmánya. A cégeknek mielőbb ki kell dolgozniuk a légszennyezésük visszaszorítását célzó stratégiájukat, vagy búcsút mondhatnak a profitjuknak.
A Párizsi Megállapodás aláírásakor 196 ország vállalta, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 1,5-2 Celsius fokot a 21. században. A cél eléréséhez az üvegházhatású gázok világszintű kibocsátásának 2050-re nettó nullára kellene csökkennie, amihez úgynevezett szén-dioxid-kvótákat szabnak meg. A kvótarendszer minden országa számára meghatározza a károsanyag-kibocsátás maximális értékét, a szennyező társaságok pedig a valós emissziójuk kiváltására kvóta-egységet vásárolhatnak az államtól vagy más piaci szereplőktől. Ezzel a megoldással a vállalatok időt nyerhetnek, hogy közben környezetbarát működésre térhessenek át.
Fotó: Pixabay
A figyelmetlen cégek nyeresége azonban hamarosan elpárologhat, mivel az egyre szigorúbb kibocsátási határértékek rohamosan növekvő piaci keresletet generál. Az előrejelzések alapján 2035-re a szén-dioxid-kibocsátási kvóták iránt a globális piaci igény legalább hússzorosára nő. Ennek hatására a kibocsátási egységek ára 13 éven belül a tonnánként 25 dollárról akár a 80-150 dollárt is elérheti.
A tanulmány kiemeli, hogy minden vállalatnak egyértelmű szén-dioxid-mentesítési stratégiára lesz szüksége, amely felismeri a kvótarendszerek szerepét a kibocsátás csökkentésében és a társaság jövőbeni működésében. A döntéshozóknak most kell lépniük, hogy az éghajlatváltozással járó kockázatokat kezelni tudják. Azonnal meg kell vizsgálniuk a cég hosszú távú stratégiáját, hogy azonosítsák a kritikus pontokat, és meghatározzák azokat lépéseket, amikkel minél hamarabb fenntartható működésre állhatnak át. Csak így kerülhetik el a kvóta vásárlás egyre súlyosabb költségeit. A szervezet hatékony és zökkenőmentes átalakításához érdemes tapasztalt külső szakértőket bevonni a folyamatba – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatásokkal foglalkozó üzletágának vezetője.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 486,03 pontos, 1,10 százalékos csökkenéssel, 43 662,95 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 7,0 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest.
