Egyelőre biztosan nem nyithat homokbányát a tiszakóródi tájvédelmi területen Mészáros Lőrinc. A védett területre tervezett két bánya megnyitáshoz szükséges környezeti hatásvizsgálati eljárás ugyanis múlt szombaton megszűnt, derül ki a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály honlapján megjelent hirdetményekből.
A bányanyitáshoz szükséges hatásvizsgálat elvégzését Mészárosék még tavaly december 13-án kérvényezték az ügyeletes hatóságoktól, ám az ellentmondásos fejlesztést tárgyaló tiszakóródi közmeghallgatás napján, január 17-én már a szüneteltetését kérték. Ez a húzás egy kivárásra játszó taktika része volt: a Mészárosékat képviselő cég vezetője azért lépte ezt meg, mert elképzelhetőnek tartotta, hogy a fél év szünet alatt a minisztérium és az illetékes hivatalok átminősítik a területet Mészároséknak kedvezőre. Ez, tekintve Mészáros Lőrinc Orbán Viktor miniszterelnökkel ápolt szoros barátságát, még a végén be is jöhetett volna.
Mégsem jött be, legalábbis egyelőre: a környezeti hatásvizsgálati eljárást legfeljebb hat hónapra lehet szüneteltetni, és mivel a kezdete óta eltelt fél év alatt sem kérték a folytatását, az július 18-án mindkét Natura 2000 területre álmodott homokbánya esetében törvényileg megszűnt.
Nem is lett volna logikus Mészároséknak az eljárás folytatását kérni, a kormány ugyanis azóta sem változtatott az érintett tiszakóródi területek Natura 2000-besorolásán. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a megkeresésünkre ráadásul azt közölte, hogy "ilyesmi fel sem merült." Nem tudni, hogy a változatosság kedvéért most miért nem volt jó a lapjárás Mészároséknak, de valószínűleg a koronavírus tett keresztbe az ügynek: elképzelhető, hogy az ezer egyéb kormányintézkedés mellett ez a projekt egyszerűen túlságosan a háttérbe szorult az első félévben.
Milliárdokért dolgoznak, mégis spórolnának, a természet meg nem számít
Év elején írtuk meg, hogy a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. homokbányákat tervez nyitni Tiszakórodon. Tennék ezt azért, hogy vásárolt helyett saját maguk által kitermelt alapanyagokat használhassanak fel ahhoz az árapasztó tározóhoz, melyet a nyíregyházi KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt.-vel közösen 25,9 milliárd forintért építhetnek fel a Felső-Tisza országhatárhoz közeli szakaszán, a helyi árvízvédelmi biztonság megteremtése érdekében.
A tervezett három bányából kettő azonban Natura 2000 terület, a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része, valamint az Ökológiai Hálózat „magterület” kategóriába tartozó részén fekszik, így már az elejétől fogva nyilvánvaló volt, hogy ezeket - a Tiszakóród 084/2. helyrajzi számú területre tervezettet, valamint a Tiszakóród 0103/3, 0104/25, 0100/61, 0100/64, 0100/67 és Tiszakóród 0100/26, 0100/27, 0100/69, 0100/71, 0100/73, 0100/75, 0100/77, 0100/79, 0100/81 helyrajzi számú ingatlanokra tervezettet - nem lehet csak úgy megnyitni.
A harmadikat viszont igen: a Tiszakóród 047/1/, 047/2, 047/3 helyrajzi számú ingatlanokra tervezett bánya már nem Natura 2000-területen nyílna, hanem annak határában. Így sem teljesen ideális a fekvése, a terület ugyanis a Nemzeti Ökológiai Hálózat úgynevezett pufferterülete, mely, mint a neve is mutatja, mesterséges beavatkozások esetén arra szolgál, hogy a káros környezeti hatásokat elnyelje, mielőtt azok a konkrét természetvédelmi területhez érnének.
Oroszország több mint 70 állatot, köztük egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét és 45 fácánt szállított az észak-koreai főváros, Phenjan állatkertjébe.
