A vg.hu a Nemzeti Cégtár adatai alapján ismerteti, hogy az idén január és november között már 30 760 vállalkozást jegyeztek be Magyarországon. Ez nemcsak a tavalyi egész éves adatot múlta felül, hanem az elmúlt öt évhez képest is példátlan aktivitást jelez, 2016 és 2020 között ugyanis egyszer sem érte el a 30 ezres határt a cégalapítások száma, 26 és 29 ezer között mozgott.
Eközben a megszűnések adatsora is kedvezőbb képet fest a reálgazdaságról, hiszen az év első tizenegy hónapjában mindössze 17 776 cég hagyott fel addigi tevékenységével.
Viszonyításképpen: tavaly 30 219-en tettek így, az azt megelőző években pedig évi 35-46 ezren. Mindennek alapján feltételezhető, hogy a válságból kifelé jőve bizakodó a versenyszféra, az üzleti környezet mind több belépőt vonz, aki pedig korábban a bezárást fontolgatta, inkább kitart. Így november végén 546 825 vállalkozást tartott számon a Nemzeti Cégtár, majdnem 600-zal többet, mint a múlt év végén. Ez azért nagy szó, mert az előző négy esztendő leforgása alatt 46 ezer piaci szereplő tűnt el a süllyesztőben.
A mostani trendfordulóig az egészséges szelekcióval járó koncentrálódásról beszélhettünk, amihez nagyban hozzájárult a kényszervállalkozások megszűnése is - reagált a Világgazdaság megkeresésére Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Felidézte, hogy a rendszerváltás után mindenki vállalkozott, de ez sokaknak leginkább menekülőút volt. Ezután fokozatosan csökkent a cégek száma.
Úgy látja, hogy bár ágazati bontásban és régiónként is jelentősek az eltérések, összességében visszatérőben van az optimizmus, a mostani folyamat a gazdaság normális pulzálásának a velejárója. Az MKIK elnöke szerint egyre többen hisznek abban, hogy sikeresek lehetnek, sokan pedig eleve a cégszerű működéstől várják az eredményességet.
(MTI)
Feltétel nélkül támogatja Észak-Korea az orosz célok elérését Ukrajnában. Jönnek az újabb katonák? 
Van még tartalék a magyar részvényekben
