|
| Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, Mészáros Beatrix, a tulajdonos Opus Global Nyrt. igazgatótanácsának elnöke, Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt. többségi tulajdonosa, Finta Ferenc, a Wamsler SE vezérigazgatója és Varga Mihály pénzügyminiszter (b-j) a tűzhelyeket és kandallókat gyártó salgótarjáni cég új üzemcsarnokának avatásán október 3-án. (MTI/Komka Péter) |
A Nagyvállalati beruházási támogatás (NBT) elnevezésű program bő 200 milliárd forint értékű fejlesztést és hozzávetőleg 2400 új munkahely létrehozását mozdította elő - írta a Világgazdaság a Pénzügyminisztérium (PM) összegzése alapján.
Az NBT-t a kormány gazdaságpolitikai célkitűzései hívták életre, amelyek meghatározó eleme az újraiparosítás, az iparfejlesztés, a kabinet szerint ennek megvalósítása érdekében szükséges azon tőkehiányos hazai nagyvállalatok és a tervezett beruházás révén a nagyvállalati méretkategóriát elérő kis- és középvállalkozások támogatása, amelyek számottevő mértékben járulnak hozzá a gazdaság - ezen belül a feldolgozó- és az építőipar - növekedéséhez, modernizációjához - írta a lap.
Átadásdömping
A pályázatok elbírálásakor sokat nyomott a latban, ha az adott vállalat a munkaerő megtartása mellett a hatékonyság növelésére is törekedett, a modem technológiák alkalmazásával pedig egyes hiányszakmák kiváltására is képessé vált. Az elmúlt hetekben több olyan beruházást adtak át - ezzel külön cikkben a Privátbankár.hu is foglalkozott nemrég -, amelyhez az adott vállalat NBT-forrást is igénybe vett, így például a Gallus csoporthoz tartozó Taravis Kft. 1,2 milliárd forintból épített fel egy csirkefeldolgozó üzemet, amelyhez 290 milliós támogatást kapott, a Wamsler SE 3,6 milliárd forintos, robotizált üzemcsarnokának pedig a felét fedezte az állami ráfordítás.
A PM összegzése szerint a nagyvállalati támogatások legutóbbi, 2018-as nyerteseinek tizenöt kapacitásbővítő fejlesztésre ítéltek meg együttesen 30,62 milliárd forintot, két vállalat pedig három-három projekt finanszírozásához is kapott támogatást.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
