|
| Játékosok az Onyx Casinóban, Nyíregyházán. MTI Fotó: Balázs Attila |
A Magyar Nemzet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal évkönyve alapján arról ír, hogy a költségvetésbe 34,4 milliárd forint folyt be a szerencsejátékból, ami viszont 2001 óta a leggyengébb adat.
A sarki kocsma helyett első kategóriás kaszinóban tömik a félkarút
A parlament 2012-ben a kaszinók területére korlátozta a pénznyerő automaták működését - emlékeztetett az újság -, a magyar lakosság játékszenvedélye azonban nem csökkent, s a korlátozás ellenére is folyamatosan nőttek a bevételek. Évente egymilliónál is több látogató keresi fel a kaszinókat, amelyek közül az első kategóriásoknak kötelező pénznyerő automatákat üzemeltetniük.
A kaszinók - amelyek működését 2013-ban koncesszióhoz kötötték - egyébiránt egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az átalakuló szerencsejáték-piacból, részesedésük 2007 óta kis híján megháromszorozódott, 2016-ra megközelítette a 29 milliárd forintot, miközben befizetett játékadójuk lényegében nem változott, a Magyar Nemzet szerint ténylegesen befizetett adójuk alig haladta meg a 3 milliárd forintot.
Az országban csak a kormányhoz közel álló Andy Vajna és Szima Gábor nagyvállalkozók üzemeltetnek játékbarlangokat - emlékeztet a lap.
Ezen kívül további könnyítéseket javasol a műtrágyaválság miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók számára. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
