A hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó forrás megerősítette a Politico brüsszeli ügyekkel foglalkozó hírportál csütörtöki jelentését, miszerint a testület szerdán tárgyalt az ügyről az EU-tagországok unió mellé rendelt nagyköveteivel, akiknek többsége támogatja a gyógyszeripari nagyvállalat beperlését. A nagykövetek is elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy az AstraZeneca nem szállítja ki a tagországokba az előzetesen megrendelt oltóanyagdózisokat: a cég gyártáskapacitási problémákra hivatkozva a vállalt 180 millió adag helyett pusztán 90 milliót, illetve még annál is kevesebbet szállít az Oxfordi Egyetemmel közös vakcinájából az Európai Unió számára a második negyedében.
Pascal Soriot, a gyógyszergyár elnök-vezérigazgatója még februárban egy uniós parlamenti meghallgatáson azt ígérte, hogy a cég növelni fogja a vakcina előállítását a második negyedévben, és felgyorsítja az Európai Uniónak szánt szállítmányokat.
Szerdán ugyancsak uniós források jelezték, hogy az Európai Bizottság várhatóan nem tart igényt az AstraZeneca és Johnson & Johnson gyógyszergyárakkal kötött szerződések záradékában szereplő további, összesen 300 millió pótlólagos adag, koronavírus elleni vakcinára, a kieső dózisokat az EU a Pfizer/BioNTech vállalat oltóanyagával akarja pótolni.
Az okok között az is szerepel, hogy a brüsszeli testület el akarja hagyni azokat az oltóanyagokat, amelyekkel összefüggésben nagyon ritka vérrögképződéses eseteket jelentettek, továbbá bizonyos távolságot kíván tartani a vakcinaellátást gyártási problémákra hivatkozva hátráltató AstraZeneca brit-svéd vállalattól.
Adatvezérelt üzemmódba kapcsolhatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
