Ráfázott, aki a Burger Kingben és a KFC-ben fogyasztott

A nemzeti versenyhatóság a tavalyi év legvégén indított eljárást két hazai gyorsétterem-franchise lánc, a Kentucky Fried Chicken (KFC) és a Burger King magyarországi üzemeltetőivel szemben. A vizsgálat arra irányult, hogy a két étteremlánc eleget tesz-e a tavaly nyáron életbe lépett új kereskedelmi szabályozásnak, ami alapján a törvényben meghatározott italtípusokból (sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz) a jelentős piaci erejű italgyártók termékei mellé minden vendéglátóhelynek alternatív választási lehetőséget kell biztosítania.

A GVH vizsgálata feltárta, hogy mindkét gyorsétteremlánc üzemeltetője megszegte a szabályozást. A KFC éttermeiben egyetlen, nagy italgyártó termékeit kínálták az ásványvizek és a szikvizek kategóriában, míg a Burger King éttermekben – ugyanezen kategória mellett – a gyümölcslevek és gyümölcsnektárok termékcsoportjaiban sem volt megfelelő a választék.

A jogsértések megállapítása mellett a GVH eljáró versenytanácsai úgy döntöttek, ezúttal mellőzik a bírság kiszabását, mivel egy új, korábban nem alkalmazott törvényi kötelezettség teljesítését értékelték első ízben, így a vállalkozások még nem tudtak egy kialakult joggyakorlathoz alkalmazkodni. A döntés tekintettel volt arra is, hogy a versenyhatósági eljárások során mindkét cég rövid időn belül önként megváltoztatta jogsértő gyakorlatát.

A GVH célja a jelentősebb (nagyobb hálózattal, illetve bevétellel rendelkező), így a piaci versenyhez fűződő közérdek érvényesülésére kiható vállalkozások gyakorlatának ellenőrzése. Ugyanakkor nem csak esetükben, hanem a legkisebb vendéglátóhelyekkel szemben is elvárás, hogy a jelentős piaci erejű italgyártók termékei mellett mindegyik kategóriában legyen a kínálatukban egy másik gyártó terméke is. Lényeges az is, hogy ezen elvárás csak különböző vállalatcsoportba tartozó gyártók termékeivel teljesíthető. Vagyis a kínált italok márkái hiába különböznek, ha ugyanazon vállalatcsoport gyártotta őket, nem jelentenek valódi választási lehetőséget a fogyasztók számára.