"A kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát kell folytatni. Ebben offenzívnak kell lennünk, mivel nélkülözhetetlen, hogy létrejöjjön a magyar nemzeti kiskereskedelem" – hangsúlyozta Lázár János Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság által ellátott állami feladatokért felelős kormánybiztos néhány nappal ezelőtt.
Vették már át távozó multik üzleteit magyar cégek
"Láttunk már arra példát, hogy a távozó külföldi lánc üzleteit magyar vállalatok vették át: több tucatnyi élelmiszerbolt került így nemzeti kézbe 2012-ben, amikor a francia Delhaize-csoport kivonulásával a Match és a Profi áruházakat a magyar tulajdonú CBA és a Coop vette át. Vannak tapasztalataink, és külföldön is több EU-konform modell létezik a tulajdonviszonyok harmonizálására" – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott válaszában Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke.
"Nyilván nem fogják jogszabállyal kiutasítani a multikat. Iparági körökben viszont régóta beszélik, hogy tulajdonosváltás, kivonulás, üzletfelvásárlás kerülhet napirendre a nagyobb szereplők körében. Ez szintén sürgetheti a nagy horderejű iparági újjászervezést" – tette hozzá a tapasztalt szakember, aki jelenleg nem tud előrehaladott folyamatokról, de jelezte, hogy ha előállna a helyzet, a Coop is felmérné a lehetőségeket.
Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke pedig hozzátette, hogy általános tapasztalat, hogy a multik kevésbé érzékenyek a helyiek szociális és társadalmi szempontjaira, azokat háttérbe szorítják az otthonról diktált profitelvárások, amit évente tekintélyes osztalék vagy jogdíjak, jutalékok kifizetésével teljesítenek a leánycégek.
A nemzetközi cégeket tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség ebben a témában nem kívánt nyilatkozni, ahogy az offenzívával címzett multicégek sem foglaltak állást – írta a lap.
Készül az eladás?
Szatmáry Kristóf, aki egykoron miniszteri biztosként dolgozott a kereskedelempolitikai területen, a Magyar Nemzet megkeresésére így fogalmazott a kiskereskedelemről:
ugyan még hátravan az erőviszonyok szükséges átfordulása, de egy évtized elmúltával sem vagyunk elkésve, mostanra állt össze minden ahhoz, hogy megvalósuljon a nemzeti tulajdon túlsúlya.
"A multik belső piacán is érzékelhetők olyan iparági bemozdulások és zajlanak folyamatok, amelyek alapján esélyes, hogy az itthon vezető szerepet betöltő külföldi vállalatok egyike megválik a hónapok óta közismerten csomagban árusított régióbeli üzleteitől" – mondta.
"A kormány szerepe az, hogy megoldja a lakosság napi fogyasztásának folyamatos, zökkenőmentes kiszolgálását, akkor is, ha valamelyik szereplő a kivonulásról dönt, időben gondoskodunk a piaci rés betöltéséről. Az biztos, hogy ilyen helyzetben a magyar vállalkozásokkal biztosítjuk tovább a zavartalan alapellátást az országban" – jelentette ki.
A jelenleg egyébként a budapesti útépítési programért felelős miniszter biztos szerint azonban „kiszorítani egyik céget sem akarják, nincs is rá jogi lehetőség.”
Ezúttal az élettársi kapcsolatok szabályozásának ügyében feszült egymásnak a lengyel kormány és az elnök. 
