Tolonganak a vevők a budapest szállodapiacon - üzletkötésre azonban mindeddig nem került sor. Történik ez annak ellenére, hogy gyakorlatilag megszűnt a turizmus. A szállodák zárva vannak, a személyzetet pedig kevés kivétellel szélnek eresztették. Az lenne tehát a logikus, ha a tulajdonosok meg akarnának szabadulni a hasznot nem hajtó, viszont fenntartási költséget jócskán termelő szállodájuktól.
Nincs válság, csak blokkolás! - így vélekedik a kialakult helyzetről Flesch Tamás a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke, aki Continental Group társtulajdonosaként maga is szállodaüzemeltető céget vezet. Az ismert turisztikai szakértő szerint jelenleg azért nincs még eladási kényszer, mert az érvényben levő hitelmoratórium miatt a felvett fejlesztési kölcsönöket egyelőre nem kell törleszteni, így nincs ami eladásra kényszerítené a tulajdonosokat. Flesch szerint olyannyira stabil ez a helyzet, hogy nagy adásvételre az elkövetkezendő hetekben-hónapokban sem lehet számítani.
Megítélése szerint a már folyó fővárosi szállodaépítkezések sem állnak le, mert a szektor bízik abban, hogy jövőre visszatér az élet a rendes kerékvágásba és visszatérnek majd a turisták is. (A pesti belváros Duna és Nagykörút által határolt részén legalább két tucat szálloda épül most is!). Alábbi grafikonunk azt mutatja meg, milyen mélyről kell feltápászkodnia a fővárosi szállodaiparnak, a vendégéjszakák száma idén drámaian bezuhant.
Más a helyzet a még tervasztalon levő szállodák esetében, ezekre ugyanis már nem folyósítanak hitelt a pénzintézetek - szemben az elmúlt évek gyakorlatával, amikor is szinte számolatlanul áramlott a pénz a bevételi csúcsokat döngető turisztikai fejlesztésekbe. Flesch Tamás egyébként igazán szerencsésnek érezheti magát, mert éppen egy évvel ezelőtt - vagyis a járány kirobbanása előtti hónapokban - értékesített két fővárosi hotelt: a Zichy Palace-t és a Parlament Hotelt.
Magyar, európai, kínai és arab vevők adják a kilincset egymásnak Budapesten, de úgy néz ki, hogy a főváros “lekerült” a befektetői színtérről - véli Kraft Péter.
Az ismert turisztikai szakértő, a Kraft és Társa Turisztikai Fejlesztő Kft. tulajdonosa kérdésünkre elmondta, hogy a vevőjelöltek a járvány előtti árnál 20-40 százalékkal alacsonyabbat tartanak elfogadhatónak, vagyis ennyiért vennének szállodákat. Ilyen árengedményt azonban nem adnak a tulajdonosok.
Ennek következtében a befektetők más európai városok - így például Berlin, Párizs - felé mozdultak, mert ott már érezhető az áresés. Budapesten azonban irreális példák is akadnak. Példaként a Dohány utcai Continental Hotelt említi, amelyet három kisebb hotellel együtt 80 millió euróért kínáltak a járvány előtt - most ugyanezért a csoportért 130 millió eurót kérnek a tulajdonosok.
Az elmúlt másfél év legnagyobb szállodai üzletei az Indotek csoporthoz fűződnek. Jellinek Dániel befektetési vállalkozása vette meg a pesti belvárosban levő Sofitel hotelt és a valaha legelegánsabbnak tartott szállodát, a Gellértet. A Sofitel felújítása éppen a napokban kezdődött meg - és két évig tart majd -, míg a Gellért (amelyet piaci információk szerint 80 millió euróért, azaz akkori árfolyamon 27 milliárd forintért vásárolt meg) teljes renoválása is elkerülhetetlen. Ennek költségeiről egyelőre még becslések sem láttak napvilágot, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a vételár többszörösére rúghat a teljesen lepusztult, valamikori “ékkő” újrafényezése.
Az előzetes jelentések szerint lekapcsolták a hajtómű üzemanyag-kapcsolóit az Air India 260 halálos áldozatot követelő katasztrófája előtt. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
