Rekordot dönthet az utasforgalom a budapesti repülőtéren.
Idén 13 millió fölé várja az éves forgalmat a Budapest Airport, ami újabb rekordot jelentene a tavalyi 12,5 millió után, jelentette be Kam Jandu, a cég kereskedelmi igazgatója. Elmondása szerint Budapest az egyik legjobban fejlődő repülőtér, az európai 6 százalékos átlag dupláját produkálja. Ráadásul a főszezon fokozatosan kitolódik az utasforgalomban, hiszen eddig csak a nyáron volt 1 millió fölött a havi utasforgalom, idén viszont már áprilistól egymillió fölött volt.
A legnépszerűbb útvonalak sorrendjében nem történt változás, az idén eddig Londonba utaztak a legtöbben. Az angol fővárosba 1,1 millióan, az előző évihez képest 1,5 százalékkal több utas repült. A második helyezett Párizs 447 ezer, a harmadik pedig Brüsszel 413 ezer utassal. A legnagyobb fellendülés a negyedik helyezett berlini útvonalakon tapasztalható, itt 54,4 százalékkal regisztráltak több utast, a teljes utasszám 346 ezer volt. A legnagyobb visszaesés az év eddigi részében Isztambul felé volt mérhető, a török metropoliszba 237 ezren, 8,3 százalékkal kevesebben repültek.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Startup Hungary szerint akár az éves fizetésük többszörösét is befizethetik az induló vállalkozások alapítói, mert a tervezet nem számol a startupok értékelési sajátosságaival.
Azonnali hatállyal felfüggesztette kedden a Budapesti Értéktőzsde a Caola kötvényeinek kereskedését az XBond piacon. A patinás magyar vállalat mögött egy gigantikus, 7,5 milliárd forintos kötvénytartozás tornyosul, amelynek mostanra már a kamatait sem képes kitermelni a cég, miközben a kötelező éves beszámolóját sem hozta nyilvánosságra.
Budapesten nyitott fióktelepet az amerikai Holtec International, amely az Egyesült Államok egyik meghatározó nukleáris energetikai vállalata. A cég már korábban megállapodott az MVM-mel a kis moduláris atomreaktorok magyarországi alkalmazásának vizsgálatáról, így a mostani lépés újabb állomása lehet az amerikai–magyar nukleáris együttműködésnek.
„Nem zebrákat, hanem a nemzetközi színtéren is sikeres unikornisokat szeretnénk látni” – erről Kapitány István, a kormány gazdasági és energetikai minisztere (hivatalosan akkor még csak jelöltje) beszélt a május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán. Azóta öt hónap telt el, és a háttérben, szakmai szinten hamar elindult a mozgolódás a hazai innovációs ökoszisztéma feltámasztására, megerősítésére. Az egyik legígéretesebb kezdeményezésnek a Restart Hungary tűnik, amely újabb javaslatokkal bombázza a kormányt.
Enyhén visszaesett a VOSZ Barométer a harmadik negyedévben, ami ezúttal is 600 kis- és középvállalkozás (kkv) gazdasági, üzleti helyzetértékelését és várakozásait szondázta. A romlás hátterében leginkább az áll, hogy a kkv-k még nem látják az új kormány pontos gazdaságpolitikai irányainak a meghatározását.
Egy vállalat mérlegében nincs olyan sor, hogy „tévesen értelmezett munkaerőpiaci szabályozás”. Ettől még a költség nagyon is valós lehet. Ha egy cég azért mond le beruházásról, új műszakról vagy nagyobb megrendelésről, mert úgy gondolja, hogy a szükséges munkaerőt már nem biztosíthatja külföldről, a félreértés közvetlenül az árbevételben és az eredményben is mérhetővé válik.