A javaslat eleget tesz az EU azon kötelezettségvállalásának, hogy rendkívül gyorsan, az elsők között hajtja végre a globális adóreformról szóló közelmúltbeli OECD-megállapodást, amelynek célja a nemzetközi társaságiadó-keret méltányosságának, átláthatóságának és stabilitásának biztosítása.
Az irányelvtervezet meghatározza továbbá, hogy miként fogják alkalmazni a gyakorlatban a - 137 ország által elfogadott - 15 százalékos tényleges adókulcs elvét az EU-ban, és közös szabályokat tartalmaz a tényleges adókulcs kiszámítására vonatkozóan, hogy azt az unióban megfelelően és következetesen alkalmazzák.
Az uniós társaságiadó-minimumról szóló jogszabály minden olyan, az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatra vonatkozik majd, amelynek összesített éves bevétele eléri a 750 millió eurót.
A globális megállapodással összhangban a javaslat bizonyos kivételekről is rendelkezik. A tényleges gazdasági tevékenységet folytató csoportokra gyakorolt hatás csökkentése érdekében a vállalkozások kizárhatnak az adózásból egy, a tárgyi eszközök értéke 5 százalékának, illetve a bérjegyzék 5 százalékának megfelelő jövedelmet.
A szabályok a nyereség minimális összegeinek kizárásáról is rendelkeznek annak érdekében, hogy alacsony kockázatú helyzetekben csökkenjenek a szabályozásból eredő terhek. Ez azt jelenti, hogy ha egy multinacionális csoport átlagos nyeresége és bevétele nem ér el bizonyos minimális küszöbértékeket, akkor ezt a jövedelmet nem veszik figyelembe a ráta kiszámításakor. Az Európai Bizottság szerdán kezdeményezést terjesztett elő a fedőcégek helytelen adózási célokra felhasználása elleni küzdelem érdekében.
Noha a fedőcégek vagy postafiókcégek hasznos kereskedelmi és üzleti funkciókat tölthetnek be, egyes nemzetközi csoportok, sőt magánszemélyek is visszaélnek velük agresszív adótervezés vagy adókijátszás céljából. Egyes vállalkozások olyan fedőcégek felé irányítják a tőkemozgásokat, ahol nincs, vagy nagyon alacsony az adó, vagy ahol az adók könnyen kijátszhatók.
A szerdai javaslattal a bizottság azt kívánja biztosítani, hogy az Európai Unióban működő, gazdasági tevékenységet egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben folytató jogalanyok ne részesülhessenek adókedvezményekben, és ne rójanak pénzügyi terhet az adófizetőkre. A javaslatnak a tagállamok általi elfogadását követően 2024. január 1-jén kell hatályba lépnie.
(MTI)
Csütörtöktől érezhető változás indul a hazai üzemanyagárakban. 
Európa nyerhet Trump vámpolitikáján, de Magyarország részesül-e a jóból?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
