A szövetség állásfoglalása szerint az egyik legfontosabb teendő most a foglalkoztatás lehetséges mértékű fenntartása, a munkahelyek minél nagyobb számban való megtartása, azaz a vállalkozások életben maradásának segítése. Ehhez elengedhetetlen szerintük, bizonyos további munkaügyi szabályokat időlegesen módosítsanak.
Az MGYOSZ szerint átmeneti jelleggel lehetővé kell tenni:
- a munkaköri leírástól való eltérést,
- az otthoni munkavégzés esetén a munkáltatói kártérítési felelősség felfüggesztését,
- a csoportos létszámcsökkentési szabályok felfüggesztését,
- a szabadságkiadás 15 napos közlési határidejének felfüggesztését,
- a következő évekre vonatkozó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek elszámolásának szabályozását, valamint a
- a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak enyhítését.
A vállalkozások és a munkavállalók terheinek csökkentése érdekében általános járulék-elengedés szükséges azon munkavállalóknál, akik a munkavégzési kötelezettség alól mentesülnek, de munkaviszonyban maradnak és bért kapnak.
Javasolják továbbá azt is, hogy az állam és az önkormányzatok, mint megrendelők legyenek nyitottak az esetenként szükségessé váló szerződés-módosításra, elsősorban a teljesítési határidőknél.
A gyáriparosok szerint kiemelt figyelmet kell szentelni a gazdasági folyamatokban meglévő szolgáltatások működésének fenntartására, elkerülendő a „dominó effektusok” kialakulását (pl. bankrendszer; hitelbiztosítás; fuvarozás.)
Az MGYOSZ azt is javasolja, hogy átmeneti szabályokkal elejét kell venni bármely gazdasági szereplő (cégmérettől, iparágtól, nemzetiségtől, tulajdonosi szerkezettől függetlenül) a helyzetből fakadó visszaélésének mind a vevők felé (pl. árazás), mind a beszállítók felé (pl. átvétel indokolatlan megtagadása; vis maior helyzetek el nem ismerése) és ha mégis ilyen történne, szigorúan szankcionálni kell. Ugyanígy kell tenni a munkaadó-munkavállaló viszonyban történő etikátlan és jogszerűtlen lépések esetén - közölték.
A kormánykoalíció nem bukott el.
