A VOSZ Barométer index 54 százalékra emelkedett az idei első negyedévben, így öt negyedév után ismét az optimista tartományba került; a javulást elsősorban az üzleti hangulat erősödése és a beruházási szándékok élénkülése hajtja – ismertette az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Kozák Ákos jelezte: a felmérés az első negyedévben készült, így elsősorban az év elején szokásos optimistább hangulatot tükrözi, nem az országgyűlési választással kapcsolatos várakozásokat. Ebből a szempontból a második negyedéves kutatás lesz különösen érdekes – tette hozzá a VOSZ társelnöke.
Fotó: Magyar Péter Facebook oldala
A szövetségnek az új kormány vállalkozásfejlesztési terveivel kapcsolatos várakozásairól szólva Perlusz László, a VOSZ főtitkára úgy fogalmazott: az eddig megismert tervek ambiciózusak, a szervezet felajánlotta szakmai együttműködését az új kormánynak, és azt várja, hogy még jobban vonják be az előzetes egyeztetésekbe, valamint vegyék figyelembe a vállalkozói igényeket.
A főtitkár a legfontosabbnak a párbeszédet és a kiszámíthatóságot nevezte. „Ha lesznek kellemetlen intézkedések, azok tervezhetőek legyenek”, egy vállalkozónak az a legnagyobb gond, ha nem tud tervezni – hangsúlyozta.
A VOSZ az Egyensúly Intézet szakmai közreműködésével végzett kutatása 600 kis- és középvállalkozás (kkv) megkérdezésével készült, a 400 VOSZ-tagvállalat mellett most először 200 olyan céget is bevontak a felmérésbe, amelyek nem tagjai a szervezetnek.
A kiszámíthatatlanság a legfőbb gond
A válaszadók az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos problémák közül ismét a kiszámíthatatlanságot tették az első helyre, ahogy az előző negyedévben is, ezt követték a magas adóterhek, a gazdaságpolitika általában és a magas energiaárak. Az infláció ugyanakkor az ötödik helyre került.
A mindennapi üzletmenettel kapcsolatos problémák között a legmarkánsabb a csökkenő vásárlóerő a vállalkozások szerint. Emellett a fizetési morált, a megrendelések elmaradását, a munkaerőhiányt és a kiszámíthatatlanságot látják a legnagyobb gondnak.
Az üzleti hangulat 61 százalékos értéke 3 százalékpontos növekedést jelent az előző negyedévhez képest, és 3 év elteltével most először került újra a 60 százalékos szint fölé. A rövid távú kilátások enyhén, a hosszú távú kilátásokkal kapcsolatos várakozások pedig jelentősen javultak.
A következő negyedév gazdasági helyzetét pesszimistán érzékelők aránya jelentősen csökkent, de ezzel együtt is csaknem 50 százalék azok aránya, akik szerint nem változik a helyzet. A saját vállalkozást érintő rövid és hosszú távú cégvezetői kilátások továbbra is az optimista tartományban vannak, jelentősen csökkent a pesszimisták, és ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az optimisták aránya.
Új munkaerő felvételével a cégvezetők harmada számol, új beruházást 38 százalékuk tervez. A cégek 60 százaléka tudta befejezni tervezett beruházásait, jelentősen többen, mint az előző két év hasonló időszakában. Az első negyedévben 24 százalékon állt a potenciális üzleti lehetőséggel találkozó cégvezetők aránya.
A cégvezetők 7 százaléka gondolja úgy, hogy szükség lehet munkaerő elbocsátására ebben az évben. Ez arány enyhén magasabb, mint egy negyedévvel korábban, de alacsonyabb a megelőző negyedévekhez viszonyítva. A nem VOSZ tagok 5 százaléka szerint lesz szükség munkaerő elbocsátására idén.
Jelentősen, 69 százalékra csökkent a fizetésemelést nem tervező cégvezetők aránya. A válaszadók 27 százaléka legfeljebb 10 százalékos emelést tervez az alkalmazottai körében. A vállalkozások 49 százaléka egyáltalán nem tud a kötelező bérminimum-emeléseken túl további béremelést biztosítani 2026-ban, és további 25 százalék is csak korlátozott mozgástérrel rendelkezik.
Nem igazán érdekli a cudar idő, inkább ezt teszi a magyar fizetőeszköz. 
