Minden egyensúlyi mutatóban – folyó fizetési mérleg, államháztartás, piaci egyensúly, munkaerőpiaci helyzet – Magyarország fenntartható állapotot hozott létre, ami azt jelenti, hogy a hazai gazdaság ellenálló képessége sok uniós országéhoz képest erősebb. E szavakkal érzékeltette Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke március 10-én, a Gazdasági évnyitó 2020 gazdaságpolitikai fórumon, hogy az első negyedév globális sokkja, a koronavírus-járvány egy kicsit jobb helyzetben érhette a magyar gazdaságot. Az értékeléssel az elemzők is egyetértettek.
A jegybankelnök felidézte, hogy Magyarországon 2013 óta gyors bérfelzárkózás zajlik, aminek köszönhetően a háztartások pénzügyi vagyona a közép- és kelet-európai régióban a legmagasabb. Emellett a beruházási ráta az európai országok élmezőnyében van, az államadósság jelentősen – a régióban a legnagyobb arányban – csökkent, mint ahogy a devizatartozás aránya és a nettó külső adósság is.
A jegybankelnök előadását követő napon, március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a COVID 19-et világjárvánnyá minősítette. Ami aztán világszerte kiváltotta a korlátozó intézkedéseket.
A legsérülékenyebbek
A koronavírus tovaterjedésének lassítása céljából hirdetett „Maradj otthon” felhívás által leginkább visszavetett ágazatokban – az idegenforgalom, a vendéglátás, az építőipar, a szállítmányozás és a feldolgozóipar – tevékenykedő cégek együttes hitelállományát az MNB április második felében 700-800 milliárd forintra becsülte egy kérdőíves felmérés alapján. A jegybank arra keresett választ, hogy a vállalatok mit gondolnak, milyen hatással lesz rájuk a koronavírus-járvány. Tanulságos, hogy közel kétharmaduk arra számított, fennakadás lesz az ellátási láncokban, míg kilenc százalékuk mondta magáról azt, hogy az érzései szerint fizetésképtelenné fog válni. A cégek egyharmada jelentette ki, hogy a válság miatt elhalasztja a beruházásokat, 30 százalékuk pedig leépítést tervezett.
A már említett adósságállományon belül is nagyon magasnak bizonyult a vállalatok egy éven belül lejáró hiteleinek nagysága, különösen a feldolgozóiparban. Ami azért hordozott magában jelentős veszélyt az MNB megítélése szerint, mert azt jelentette, nagy a hitelek megújítási igénye, így finanszírozási kényszert jelentett.
Az is figyelemre méltó, hogy a jegybank áprilisi felmérése a cégek felénél már likviditási nehézséget azonosított. A likviditászavar a nagyobb részüknél egy hónaposra volt tehető, a teljesen fizetésképtelenek aránya pedig közel kilenc százalékra rúgott. A vállalatok a válsághoz elsősorban pénzügyi tartalékaik felszabadításával próbáltak alkalmazkodni, az egyharmaduk azonban már ekkor elbocsátásra készült.
A Piac & Profit cikkében összegyűjtötte a vállalkozások segítése céljából megnyíló kedvezményes forrásokat és azok feltételeit. Az írásból kiderül, kinek és milyen célra ad hitelt a Magyar Fejlesztési Bank, kiket céloz az NHP Hajrá, hogyan segít az EXIM és milyen támogatott garanciaprogramok teszik könnyebbé a vállalatok számára, hogy hozzájussanak az olcsó pénzhez.
Az összeállításból az MFB Csoport négy új, magántőkét is megmozgató tőkeprogramja sem hiányozhat, amelyek összesen 371 milliárd forint keretösszeggel nyíltak meg a tőkebefektetőket kereső cégek számára.
Olvassa el a cikket a Piac & Profitban. A legfrissebb szám június 26-tól kapható az újságárusoknál vagy megvásárolható digitálisan a Kiadóban!
Mínusszal indult a nap, aztán pluszba fordult. 
