A kijelölt tárcavezető azt állítja: a kürtőskalácsról beszélt magyar hivatalos személyekkel, akikkel egyetértettek abban, hogy ez román termék. "De eddig nem találtunk olyan civil szervezetet, amelyik vállalta volna a termék promócióját” - mondta Achim Irimescu.
Nem minden kürtőskalács, ami annak látszik
A Magyarországon bejegyzett Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület 2013 decemberében kezdeményezte a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztériumnál (VM), hogy hagyományos különleges termékként jegyeztessék be a kürtőskalácsot az Európai Unióban. A szaktestület 2013-ban kimondottan azzal a szándékkal alakult, hogy védettséget szerezzen a székely-magyar süteménynek. A minisztériumhoz benyújtott leírásban rögzítette azokat a minimális minőségi követelményeket, amelyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy egy terméket kürtőskalácsnak lehessen nevezni.
A minisztérium 2014 júniusában azt közölte, hogy a Magyar Eredetvédelmi Tanács elutasította a bejegyzés kérését. „A kürtőskalács elnevezés termékfajtát jelöl, az adott termékcsoport általános jellemzőjére utal. Ezt az elnevezést ezen termékek gyártása és forgalmazása során széleskörűen használják, ezért az idevonatkozó uniós rendelet miatt nem jegyeztethető be” - áll a VM 2014 júniusi közleményében.
2015. január 29-én a Hungarikum Bizottság döntött a kürtőskalács felvételéről a Magyar Értéktárba.
Magyar is, román is
A Földművelésügyi Minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió által jegyzett oltalom nem földrajzi árujelző, ezáltal nem köthető sem országhoz, sem egy adott néphez; ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a kürtőskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény.
Az FM kifejtette, az oltalom a bejegyzett elnevezésre vonatkozik és az ilyen elnevezéssel forgalmazott terméket a termékleírásban foglalt receptúra szerint kell előállítani. A termékleírás elfogadásához szükséges egyeztetések már megkezdődtek, ebben minden érdekelt fél, így mind a magyarországi, mind a romániai érintettek részt vehetnek - írták.
Az FM arról is tájékoztatott, hogy a kürtőskalács kiemelkedő nemzeti érték lett, miután a Hungarikum Bizottság döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről idén januárban. Ezen kívül a sütemény Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjeggyel is rendelkező termék, amely egyedülálló hagyományos előállítási módjában és kiemelkedő jelentőségű történetét és a mai fogyasztó ízlést tekintve.
A várakozásokkal szemben élénkebb az idei lakásbiztosítási kampány, mint a 2025-ös. Az átlagdíj a kampányban 38 ezer forint – mondják az alkuszok. 
