|
| A XV. kerületi Pestújhelyi téren álló Keresztelő Szent János-templom új óraszerkezete 2017. március 25-én. Az órát Kapui Gyula taksonyi órásmester készítette. Mire elkészült, már át is kell állítani. MTI Fotó: Bruzák Noémi |
Magyarok milliói átkozzák azt a napot, amikor egy órát elvettek az életükből: vasárnap a nyári időszámítás kezdetkor a hajnal 2 és 3 óra közötti időszakot törölték ki úgy, mintha soha nem is létezett volna.
Kinek jó ez?
Az a tény, hogy október végén az óraátállításnál nyertünk, nyerünk egy órát, nagyjából senkit sem befolyásol - ki emlékszik már a fél évvel ezelőtti dolgokra? Az éjszakás műszakban dolgozók talán az egyetlen haszonélvezői a mostani tekergetésnek, számukra ugyanis egy órával rövidebb a műszak.
Persze a nyári időszámítás intézményét nem az emberek szívatására találták ki, elsősorban energiamegtakarítási célokat szolgál - így elvileg magasabb lehetne a természetes napfény mellett ébren eltöltött órák száma, ami boldogabb európaiakat, kevesebb közúti balesetet és bűncselekményt is jelentene az eredeti tervek szerint.
A MAVIR egyébként azt állítja, Magyarországon az energiamegtakarítás valóban megvalósul - és ezt az 1949 óta gyűjtött adatok alapján számolták ki. Kérdés, hogy ez elegendő-e azok számára, akik úgy érzik, felborították a bioritmusukat, esetleg kisgyerek van a családjukban, aki - fütyülve az óraátállításra - gyakorlatilag egy órával korábban kezdi meg az elkövetkező napokat. A megtakarítás azért nem elhanyagolható: egy városnyi háztartás éves fogyasztását nem kell kifizetnie a fogyasztóknak.
Ha nép nem akarja, akkor a politikusok sem akarják?
Nem véletlen, hogy egy korábbi felmérés szerint a magyarok 80 százaléka úgy eltörölné az óraátállítást, ahogy van: ne babráljunk az órával se tavasszal, se ősszel. Ha egy kérdést ilyen arányban támogatnak, a politikusok figyelmét is felkelti, így ezzel sincs másképp: a Jobbik tűzte zászlajára az óraállítgatás eltörlését, egyelőre egy parlamenti vitanapig jutottunk decemberben, ám a kérdést tavasszal is napirendre tűzi az országgyűlés.
Mit szólna Brüsszel?
A kérdés az, hogy egyáltalán eltörölhetjük-e egymagunk ezt a szokást. A nyári időszámítás szabályait ugyanis az Európai Unió 1996-ban egységesítette - története azonban egy évszázadra is visszanyúlik, így nem lesz könnyű csak úgy eltörölni. Amikor a Spanyolországhoz tartozó Baleári-szigetek autonóm parlamentje azt kérte, ne kelljen visszaállítani az órákat a téli időszámításra, az illetékes spanyol minisztérium azt válaszolta: a szigetek nem változtathatják meg önhatalmúlag az alkalmazott időt, mert ezt európai uniós szinten szabályozzák egy direktíva által. Most mehet a jogértelmezési vita arról, pontosan mit ír elő az EU és mi tartozik tagállami hatáskörbe.
Tavasszal mindenesetre okosabbak leszünk - az Országgyűlés gazdasági bizottsága vizsgálja jelenleg a kérdést, ők pedig decemberben egyszer már támogatták az intézkedést.
Mérsékelt csökkenéssel indulhat a csütörtöki kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint. 
