Az édesanyák ha kicsivel is, de többet tudnak a fehérjék szerepéről és az egészségtudatos táplálkozásról, mint a gyermektelen nők - derült ki a Nestlé az NRC-vel közös reprezentatív kutatásából.
A gyermekes nők általánosságban is egészségtudatosabbnak vallják magukat, 77 százalékuk igyekszik egészségesen táplálkozni, 74 százalékuk szívesen olvas ebben a témában cikkeket, míg a gyermektelen nőknél ez az arány 67 és 64 százalék.
Mi kell a legkevésbé a szervezetnek?
Ennek némileg ellentmond, hogy arra a konkrét kérdésre, melyik energiát adó tápanyagból van a legkisebb mennyiségben szüksége a szervezetnek, az anyák 52 százaléka a zsírokat nevezte meg, míg a gyermektelen nők szerint ez a szénhidrát.
A helyes választ, a fehérjét csak az anyák 6 és a gyermektelen nők 4 százaléka nevezte meg helyesen, ami nagyon alacsony arány, és azt feltételezi, hogy nem ismertek számukra a tápanyagok helyes aránya, ez pedig a helytelen táplálkozás egyik oka lehet.
A fehérje mást jelent a nőknek, ha van gyermekük: ekkor elsősorban a növekedéshez kapcsolják (24%), míg a gyermektelen nők az izomépítést (36%) kapcsolják össze vele. Abban azonban mindkét csoport egyetért, hogy a szervezet számára elengedhetetlenül fontos alkotóelem (63%).
Növényi vs. állati fehérje
A nők kicsivel több, mint fele, 54 százaléka tudja, hogy a fehérjék aminosavakból állnak, és hasonló arányban tudják azt is (52%), hogy mi a különbség a növényi és állati fehérjék között. A válaszadók 72 százaléka tisztában van azzal is, hogy különbség van a tehéntej és az anyatej fehérjéje között, 58 százalékuk pedig azt is tudta, hogy mennyiségi és minőségi különbség is van köztük. Nem meglepő, hogy az édesanyák nagyobb százaléka (65%) válaszolt helyesen erre a kérdésre, szemben a gyermektelen nők 51 százalékával.
Azt azonban szinte minden nő (87%) tudja, miért az anyatej a megfelelő táplálék a csecsemőknek. Azzal azonban már csak a nők harmada (36%) van tisztában, hogy pontosan milyen aminosavakra van szüksége a csecsemőknek.
Érdekes adat, hogy az édesanyák között különbség van abban is, hogy első, második, vagy harmadik gyermeküket hogyan táplálták. A többgyermekes édesanyák közel fele mondta azt, hogy különböző módon táplálta gyermekeit a hozzátáplálás során. Ennek oka leginkább az első gyermeknél megszerzett tapasztalat és az ebből fakadó kevésbé aggódó hozzáállás volt. Legtöbben, 38 százalékuk a szoptatás időtartamát nevezték meg különbségként, ezt követi a bátrabb hozzátáplálás (31%), majd a tej különböző életkorokban történő bevezetése (18%).
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
