Az új személyazonosító okmány tartalmazza majd a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a tb-kártyát, az útlevelet és a diákigazolványt, a tulajdonos nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja nevét, a birtokos nemét, fényképét, aláírását, valamint azt, meddig érvényes a személyazonosító igazolvány.
Az új chipkártyák bevezetése pontosan 3,4 milliárd forintba kerülhet majd, és januárban kezdődhet a terjesztése, miközben a régi személyiket folyamatosan leépítve vezetik ki - írja a Világgazdaság.
Együtt a belügyminiszter és a miniszterelnök minisztere
Az erről szóló kormányhatározat alapján a 2016. januári bevezetés után a terjesztés folyamatosságához további 2,1 milliárd forintot kell biztosítania az államnak a Belügyminisztérium részére. Az intézmény feladata eközben az lesz, hogy megteremtse a bevezetéshez és működtetéshez szükséges infrastruktúrát és előkészítse a közbeszerzési eljárásokat.
A kártyák a kormányablakokban csak júniustól lesznek használhatók, emellett a kormány azt szeretné, ha a Belügyminisztérium pénzügyi tervet és elemzést készítene arra vonatkozóan, hogy milyen e-kártya elfogadóhelyeket lehet létrehozni.
A Belügyminisztériumon kívül a Miniszterelnökség is kap feladatokat a projekttel kapcsolatban: biztosítania kell az új elfogadóhelyek megvalósításához szükséges összeget uniós forrásból és gondoskodni arról, hogy a kártya alkalmas legyen az elektronikus azonosításra a kormányablakokban.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 74,04 pontos, 0,07 százalékos csökkenéssel 101 306,73 ponton zárt hétfőn. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
