A K&H 500, 19-29 éves fiatalt kérdezett meg a digitális eszközök használatáról. A válaszadók többsége érdeklődik a modern technológia iránt, a készülékek esetében ugyanakkor az újdonságot fontosabbnak tartják, mint az egyszerű használatot. A legtöbb időt a munkanélküli fiatalok töltenek internetezéssel, az átlagosan mért 35 százalékuk teljes mértékben egyetért azzal, hogy szinte már túlzásba viszi.
Mindig figyelnek minket
A technológia használatának legfőbb veszélyeit abban látják a válaszadók, hogy minden, amit az interneten csinálnak, digitálisan nyomot hagy. A szoftverek információkat gyűjthetnek a felhasználókról, amit ők nem akarnának megosztani, így az állami szervek is beleláthatnak a magánéletükbe. A bankkártya adatokat is épp ennyire féltik, a többség viszont nem tart az internetes zaklatástól. A leginkább veszélyeztetett internethasználó csoportnak a 14 év alatti gyerekeket tartja a válaszadók 81 százaléka. A legkevésbé veszélyeztetett csoportnak pedig saját magukat tartják a fiatalok.
Az egészség van veszélyben
Míg a válaszadók a legfőbb veszélynek a digitális nyomhagyást nevezték, egy korábbi EU-s kutatás szerint a fiatalok nagymértékű internetezése leginkább egészségügyi kockázatokat rejt magában. A néhány éve publikált tanulmány szerint, aki naponta két óránál többet tartózkodik a világhálón, annál alváshiány, depresszió és túlsúlyosság is kimutatható volt. A fiatalokra ugyanakkor negatívan hat az internetezés mellőzése is, ez esetben ugyanis kirekesztve érzik magukat, ami szintén depresszióhoz vezetett náluk.
Függőség
A különböző mobil eszközök – ha akarjuk, ha nem – egyre nagyobb szerepet töltenek be az életünkben – ezt támasztja alá egy, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számára készült, a lakossági internethasználatról szóló 2015-ös kutatás is. Ráadásul, minél fiatalabb korcsoportot vizsgálunk, annál jellemzőbb, hogy döntően mobil eszközről neteznek asztali gép helyett. Egyre több helyen és helyzetben van nálunk a mobileszköz, munkavégzéskor, iskolában, utcán, a hálószobában vagy a mellékhelyiségben.
A Google idei kutatása szerint a magyar okostelefon-használók 28 százaléka gyakorlatilag egész nap nyomkodja a készülékét, míg 31 százalék legalább óránként ránéz a kijelzőre. A mobileszközök elterjedésével ráadásul egyre inkább az életünk részévé vált a multi-screen fogyasztás, azaz egyszerre több képernyőt használunk, így lehetséges, hogy egy átlagos felhasználó naponta 5 órás periódus alatt 7 órányi képernyős médiát fogyaszt.
Már nem félünk kártyával fizetni
Vásárlásnál a megkérdezettek 28 százaléka használ szinte mindig, további 36 százaléka pedig inkább bankkártyát - a férfiak és a budapestiek körében magasabb ez az arány -, e két csoportból összesen 38 százalék paypass kártyával fizet. A fiatalok 87 százaléka vásárolt már interneten, ezen belül is magasabb az arány a nők, főleg a GYES-en lévők esetében.
A férfiak inkább műszaki cikkeket, sportszereket, szoftvereket, míg a nők inkább divatcikkeket, kozmetikumokat vesznek. Az élelmiszer és a könyv vásárlása az interneten kifejezetten a budapestiekre jellemző. Fizetésnél viszont inkább az utánvétet választja a többség (65 százalék), míg a bankkártyás fizetést csak 32 százalék (Budapesten 44 százalék).
A KSH statiszikájából nem derül ki minden fontos részlet. 
