A Nébih 2020 második felében megismételte azt a 6 évvel ezelőtti felmérését, melynek során a 10 legnagyobb kereskedelmi lánc kínálatát vonta alapos vizsgálat alá. A szakemberek csaknem 40 000 termék részletes adatait rögzítették 16 olyan, hagyományos árukategóriában – például húskészítmények, tejtermékek, tojás, méz –, amelyekben a hazai élelmiszeripar el tudná látni a magyar lakosságot megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerekkel.
Az eredmény a Nébih közleménye szerint meglepően alakult: az összkínálatban a magyar termékek aránya 70,5 százalék körüli, míg 6 évvel ezelőtt még 78;2 százalékos szinten állt. A legnagyobb csökkenést a nagy hozzáadott értékű élelmiszerek (sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcslekvárok) körében mérték, esetükben ma már a polcok több mint felén külföldi árucikkeket találhatunk.
A nemzetközi kereskedelmi láncok polcain nagyobb volt a magyar termékek arányának csökkenése, mint a hazai láncoknál. A Penny Market, a Lidl és a Tesco például több mint 10 százalékkal növelte az import termékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben - írja a Nébih.
A visszaesés a nemzetközi láncok esetében összességében majdnem 9 százalék, de a hazai láncok is mintegy 6 százalékkal kevesebb hazai árucikket forgalmaznak, mint 6 évvel ezelőtt.
Mindössze egy lánc, az Aldi tudott kismértékű (kevesebb mint 1 százalékos) növekedést felmutatni a korábbi állapothoz képest.
A magyar termékek kínálata alapján az első három helyet három hazai lánc foglalja el: Reál (80,65 százalék), Coop (80,17 százalék), CBA (76,95 százalék). A lista utolsó három helyezettje pedig a Penny Market (67,58 százalék), a Tesco (66,07 százalék) és a Lidl (56,09 százalék).
A szakmával és a lakossággal is egyeztetés indul. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
