Mivel van a legtöbb baja a magyar netezőnek?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) reprezentatív felmérése szerint a netes problémát észlelők leginkább az otthoni vezetékes internetes telefonálásra, a videotelefonálásra és az online filmnézésre panaszkodtak tavaly.

A megkérdezettek 58 százaléka panaszkodott az otthoni vezetékes internetes telefonálásra, 56 százaléka a videotelefonálásra és 52 százaléka az online filmnézésre. A zenehallgatás és a klipnézés kevesebb gondot okozott az otthoni vezetékes interneten, de itt is viszonylag sokan, 38 százalék számolt be akadozó, torz, rossz minőségű hangról.

Gyakori, visszatérő problémákról csak a felhasználók kevesebb mint 10 százaléka nyilatkozott. Az összes minőségi kifogást együttesen nézve az otthon vezetékes internetet használók fele tapasztalt ilyen jellegű kellemetlenséget a felmérést megelőző egy évben.

Az internetsebességgel kapcsolatos fogyasztói élményt vagy esetleges konkrétan jelzett elégedetlenséget leginkább az internetező életkora és minden ehhez kapcsolódó jellemző, például a gazdasági aktivitása befolyásolja; a használt internetes technológia vagy a fogyasztók lakhelye erre egyáltalán nem volt hatással. A problémákat legnagyobb arányban, 67 százalékban a 30 éven aluliak jelezték.

Egyre gyakrabban wifiznek a magyarok

Az otthoni vezetékes internetet használók közül csak minden nyolcadik ember mondta, hogy nem szokott wifizni. Ahol wifiznek, ott 43 százalékban három vagy több készülék is csatlakozik ugyanahhoz a jelhez. Összességében az otthoni vezetékes internetet használók túlnyomó része, 71 százaléka már legalább olyan gyakran wifizik otthon, mint ahányszor a kábellel összedugott számítógépet használja, sőt 45 százalékuk már leginkább a wifit használja.

Hasonlóan rontja a szolgáltatás minőségét, amikor a fogyasztó nem eléggé jó minőségű, nem elég nagy kapacitású készülékkel próbál nagyobb adatforgalmat generálni. Nemcsak a képernyőméret lehet az oka annak, ha valaki egy idősebb okostelefonon rosszabbnak látja egy online nézett film minőségét, mintha ugyanazzal az internetkapcsolattal egy modern okostévén látná. A vezetékes internetes előfizetésükön otthon filmet nézők közül már tízből hárman telefonon (is) néznek az interneten keresztül filmeket, nem csak számítógépen.

Az NMHH 2015. augusztus 19-én indította el a szélessávú szolgáltatásokat valós időben és a szolgáltatóktól független mérésekkel összehasonlító Szélessáv.net oldalt, a beérkező adatok alapján pedig jól felrajzolható az ország szélessáv-ellátottsága.

Négy év alatt az ingyenesen igényelhető felhasználói mérőeszközön 9,2 millió mérést, a weboldalon keresztül a regisztrált vagy anonim fogyasztók 750 ezer szoftveres, míg az NMHH mérőautói körülbelül négymillió mérést végeztek.

A rendszer folyamatosan fejlődik: tavaly óta a szoftveres mérőrendszer a le- és feltöltési sebességen és késleltetésen túl a késleltetés ingadozását (jitter) és a csomagvesztést (packet loss) is méri, az idén bevezetett új otthoni mérődobozok pedig már a gigabites sebességmérő tartományban is ellenőrzik az értékeket.

Egyre gyorsabb a net

Minden letöltési sebességtartományban markáns javulás figyelhető meg 2017-hez és 2018-hoz képest. A 0-100 Mbit/s tartományokban a kínált letöltési sebesség 70 százalékát a mérési pontokon elvégzett mérések nagy részében el lehetett érni, de még 80 százaléknál is magas a megfelelési arány.

A szolgáltatók 100 Mbit/s felett már kevésbé tudják valóban biztosítani a kínált letöltési sebességeket. Ugyanakkor az ilyen hozzáférések száma és aránya mind a mintában, mind országosan jelentősen alacsonyabb, és ilyen magas érték vizsgálatakor a felhasználó számára sem feltétlenül érzékelhető, ha ennél alacsonyabb a sebesség.

A helyhez kötött szélessáv-mérőpontok területi eloszlása a mérések száma szerint 2018. május 1. és 2019. április 30. között (az NMHH-mérődobozok adatai alapján)