Salgótarján és Paks a jövő városai – mi lesz a lakásárakkal?

Az „okosvárosok” üzemeltetői összehangolt vezérlőrendszerekből irányítják a közszolgáltatásokat: az energiahálózatot, a víz- és a csatornarendszert, a hulladékgazdálkodást, a tömegközlekedést. A számítógépes hálózatokba szervezett városirányítás hatékony és költségtakarékos, végső soron élhető és fenntartható lakókörnyezetet teremt a polgároknak.

Példa a szomszédban

Hogy nem valamiféle délibábos elképzelésről, hanem a közeli jövőről van szó, azt jól mutatja, hogy Bécs északkeleti külvárosában, Aspern-ben már épül egy kísérleti városrész. Innen metrón 25 perc alatt elérhető Bécs központja, de Pozsony belvárosába is be lehet érni 28 perc vonatozással. Ebben a hipermodern osztrák városnegyedben az épületektől kezdve az elektromos hálózatig mindent egységes irányítási rendszerbe szerveznek. Így mindig csak annyi villamos energiát termelnek és táplálnak be a hálózatba, amennyit ténylegesen fel is használnak. A fogyasztást pedig a legkorszerűbb érzékelők és irányítási rendszerek tartják kordában. A bécsi önkormányzat, annak energiaszolgáltató cége egy globális, vezető technológiai vállalat együttműködésében elindított városfejlesztési projektet a világ 10 legfontosabb Smart City-jei között jegyzik, Európában pedig a legnagyobb: 240 hektáron máris megépült 3240 lakás, egy iskolai kampusz, kollégium és egy technológiai kutatóintézet. 2028-ra felhúznak egy bevásárlóközpontot, további 5300 lakás épül, és kiköltözik ide mintegy 20 ezer munkahely.

Összefogott Salgótarján és Paks

Június elején Salgótarján és Paks polgármesterei megállapodást kötöttek arról, hogy együttműködve, egymás tapasztalataiból tanulva formálják át településeiket XXI. századi Smart Cityvé. Az „okosváros”-megoldások fellendíthetik a helyi ingatlanpiacot is.

Az osztrák főváros helyzete természetesen merőben eltér Paksétól és Salgótarjánétól. De Paks és Salgótarján is távol esik egymástól – nem csupán földrajzilag, de adottságaikat tekintve is.

Ahonnan nem mennek el az emberek

Paks egykor csöndes kistelepülés volt. Az atomerőmű megépítése óta, 35 éve kivételesen jó helyzetben van és tudatos városfejlesztéssel törekszik élhető környezetet teremteni lakosai számára. A paksi lakosok száma az atomerőmű bővítése miatt a közeljövőben 10-15 ezerrel felduzzadhat, az újonnan érkezettek egy része pedig várhatóan tartósan le is telepszik majd a városban. Ez meglátszik az ingatlanpiacon is: jócskán felmentek az árak, már felhúztak kisebb társasházakat, és rövidesen új lakópark is épül.

Paksra nem jellemző az elvándorlás – sőt, kifejezetten erős a fiatalokat megtartó ereje. Az Atomerőmű még az egyetemi tanulmányok során „vadászik” a legtehetségesebbnek ígérkező energetikai szakemberekre, és a város Energetikai Szakgimnáziumának is nagyon jó a hírneve. Hallgatói közül kerülhet ki az az új generáció, amely megszeretve a Duna közelségét, a város kínálta lehetőségeket, a letelepedés mellett dönt. „A Smart City projekt biztosan jótékony hatást fejt majd ki Paksra és környezetére” – állítja Kiss-Szilágyi Judit, az OTP Ingatlanpont nyugat-magyarországi regionális vezetője. A szakértő szerint a virtuális infrastruktúra fejlesztésén túl nagyon jót tenne a régiónak, ha megépülne a várost Kalocsával összekötő Duna-híd. A Duna keleti partjáról már így is sokan járnak be dolgozni Paksra, és sok paksi fiatal számára is már csak itt akad lakás elérhető áron.

Salgótarján az ország egyik legszebb táji környezetében fekszik. Egykor virágzó ipari központ volt, lakótelepek épültek, belvárosa az ötvenes-hatvanas években egy fiatal építészcsapat tervei alapján készült, még az UNESCO urbanisztikai díját is megkapta. A helyi iparvállalatok lassú sorvadása, majd csődje miatt a város jövőképe a rendszerváltás utáni években a ködbe veszett. Azóta rengetegen költöztek el, lakossága egyre fogy. A városvezetés célja megállítani és megfordítani ezt a tendenciát. Egyelőre a közintézmények energiafelhasználásának ésszerűsítésébe vágna bele, de később – állami támogatás vagy magánbefektetés révén – szeretnék kiterjeszteni a rendszert a magánlakásokra is.

Ezer fővel nőhet Salgótarján lakossága

Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint a salgótarjáni lakóingatlan-forgalom két éve látványosan nő, ami már az árak emelkedésében is megmutatkozik. A drágulás az utóbbi hónapokban felgyorsult. „Jó minőségű ingatlanokból és lakótelepi lakásokból egyaránt csekély a kínálat, kevés az átalakítható épület és újak se nagyon épültek” – mondja Nagy Péter, az OTP Ingatlanpont kelet-magyarországi regionális vezetője.

A szakértő arra számít, hogy az „okosváros” programhoz való csatlakozás az ingatlanpiacot tovább élénkíti majd. Kisebb építőipari vállalkozók belevágnak néhány 4-8 lakásos társasház kivitelezésébe is. Ebből a szempontból szerencsés volna, ha az önkormányzat mezőgazdasági termelésből kivont területeket lakóövezetté nyilvánítana, így új, beépíthető telkek állnának a vállalkozások rendelkezésére. Főleg, ha valóra is válik a városvezetés álma, és belátható időn belül tényleg több ezer fővel gyarapodik majd Salgótarján lakossága. Ugyancsak a helyi ingatlanpiacot élénkítheti, hogy a városkörnyéki falvakban, tanyákon a holland nyugdíjas-kolóniák után már orosz vevők is megjelentek. Aki pedig eladja a falusi házát, várhatóan beköltözik majd a városba.