|
| Garázsbolt Győrben - forrás: Wikipedia / Majomkerék |
A magyarázat, miért zártak be a boltok
Az utóbbi években sok nehézséggel kellett szembe nézniük a hazai élelmiszer és nem élelmiszer jellegű boltoknak (vasárnapi zárva tartás, bérek gyors növekedése, nemzeti dohányboltok létrejötte, online pénztárgépek).
Ezzel magyarázható, hogy míg 2010-ben a boltok száma 142 ezer volt, addig 2016-ra már csak 131 ezer maradt. Vagyis 6 év alatt 11 ezer bolt, a boltok közel 8 százaléka szűnt meg úgy, hogy közben a Nemzeti Dohánybolt hálózat is kiépült (közel 6000 bolttal) - írja a Privátbankár.hu-nak küldött elemzésében a GKI Gazdaságkutató.
|
| (Forrás: KSH/GKI) |
Nem mindegy, mekkora a település
Az élelmiszer és a nem élelmiszer jellegű boltok száma hasonló mértékben, 7-8 százalékkal csökkent 2010 és 2016 között. Ugyanakkor a boltszám-csökkenés nem volt egyenletes a különböző településeken.
| Óriási ötletelésben van a kormány a kiskereskedelemről >>>> |
Ezer lakosra vetítve 363 településen több mint 5 bolt, 978 településen 1-5 bolt szűnt meg, míg 1247 településen stagnált a boltok száma. Ugyanakkor 505 településen 5-nél kevesebbel, 60 település esetében kimagaslóan, 5-nél többel nőtt az üzlethelyiségek száma ezer főre vetítve. Budapest sem maradt ki a változásokból. 10 kerületben stagnált, 3 kerületben 5 bolttal nőtt, míg 9 kerületben 1-5 egységgel csökkent az ezer főre jutó boltszám. Az VIII. kerületben volt a legerősebb a fogyás, ahol 6 egységgel mérséklődött az üzlethelyiségek száma ezer főre vetítve.
|
| Boltok számának ezer főre jutóan 2016-ban (db, forrás: KSH) |
Érdemes megvizsgálni, hogy a boltok számának változása után milyen kiskereskedelmi versenyhelyzet állt elő Magyarország településein 2016-ra. 756 településen kevesebb mint 5, ebből 194 településen pedig egyetlen működő üzlethelyiség sem volt ezer főre jutóan.
Ahol csak nyáron nyitnak ki
A legjobban ellátott 106 település és 7 kerület esetében több mint 20 üzlethelyiség jutott ezer főre. A Balaton környékén található települések, nem meglepő módon, a legjobban ellátottak boltokkal, azonban a szezonalitás miatt az itt lévő üzlethelyiségek nagy része valószínűleg csak nyáron üzemel. Budapesten a belső kerületek a legjobban ellátottak, kiemelten a IX. kerület, ahol 68 bolt jut ezer főre. Az üzlethelyiség nélküli települések az ország nyugati és észak-keleti részén találhatóak.
Az adatokból jól látható, hogy Nyugat- és Dél-Dunántúl, jellemzően aprófalvas településein csökkent erőteljesen a boltszám, miközben az ott lévő, nagyobb települések egy részén bővült az üzlethelyiségek száma, vagyis a koncentráltság erősödött. Ugyanez mondható el Észak- és Észak-Kelet Magyarország településeiről is. Észak-Dunántúl, Budapest vonzáskörzete és a Duna vonalába eső települések inkább haszonélvezői voltak a folyamatnak, hiszen itt a boltszám enyhén nőtt, vagy stagnált.
|
| (Forrás: GKI/KSH) |
A GKI megvizsgálta azt is, hogy a települési vásárlóerőnek (települési teljes jövedelem) volt-e hatása az üzlethelyiségek számának csökkenésére. A településeket vásárlóerő százalékos változása alapján csoportosították és megvizsgálták, hogy ezen csoportokban hogyan alakult a boltok száma. 20 százalék feletti nominális vásárlóerő növekedés esetén csak 7 százalék körüli, míg 0-20 százalék közötti vásárlóerő emelkedés esetén erőteljesebb, 12 százalék volt a boltszám csökkenése. Azonban azon településeknél, amelyek nominális vásárlóereje csökkent vagy stagnált, átlagosan 40 százalékkal esett vissza az üzlethelyiségek száma.
2,5 millió hibás, ütközéskor felrobbanó légzsákkal felszerelt autó visszahívását rendelték el Franciaországban, amelyek már több halálesetet is okoztak. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
