Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője a lapnak azt mondta: múlt évben 260 ügy vette kezdetét ruha- és cipőhamisítás miatt, az esetek legtöbbször az iparjogvédelmi vagy a szerzői jogok megsértése címén indultak meg.
Az alezredes a főbb részletekről szólva megemlítette, hogy a múlt évben több alkalommal a korábbiaknál kisebb szállítmányok akadtak fenn a hatósági hálón. Megjegyezte: a módszerek változása, az illegális körök óvatossága talán annak is betudható, hogy a korábbi időszakban néha igen nagy mennyiséget foglaltak le a kétes portékából a magyar hatóságok.
A lefoglalt hamis ruhák és cipők sorsáról azt mondta: a NAV időről időre összesítést készít az elkobzott hamis ruha- és cipőtételekről, a kimutatást pedig eljuttatja a segélyszervezetek részvételével működő Karitatív Tanácshoz. Ez a grémium döntheti el, hogy átveszi-e a holmit. Lényeges részlet ugyanakkor, hogy az efféle hasznosításhoz szükséges a márkatulajdonos engedélye, vagy - a jóváhagyás hiányában - a ruhaneműket meg kell fosztani a jogsértő emblémáktól. Tavaly kilencmillió forintnyi áru karitatív átadásáról született döntés.
A lefoglalt hamisítványok nagyobb része végül más utat jár be, a szemétégetőbe kerül - például azért, mert a hamis címkét nem lehet az anyag megsértése nélkül eltávolítani. Tavaly több mint 120 tonna utánzat jutott a megsemmisítés sorsára, az illegális áru eltüntetése ötmillió forintba került.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
