Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) elnöke a felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón azt mondta, ez egy fontos üzenet a politikának és a döntéshozóknak: meg kell szüntetni a hálapénzrendszert.
A szakszervezet úgy véli, a hálapénz megszüntetésére a tisztességes alapbér, a megfelelő minőségű és mennyiségű orvosi munka honorálása, a saját orvosválasztás lehetősége és a magán és az állami ellátás tiszta együttműködése lehetne a keretrendszer.
Hálapénzmentes rendszer
Kun Eszter, a Szinapszis Kft. kutatási igazgatója elmondta, az orvosok körében végzett reprezentatív felmérésből kiderült, hogy az orvosok 96 százaléka határozottan a hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni. A hálapénzt elutasítók aránya szignifikánsan nőtt a három évvel ezelőtti felmérés adataihoz képest, akkor a megkérdezettek 19 százalék, a mostani felmérésben pedig már 33 százalékra nőtt azok aránya, akik elutasítják a paraszolvenciát. A rezidensek is igen magas arányban, 56 százalékban teljes mértékben elutasítják a hálapénzt, és az orvosok 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elutasítja, de a jelenlegi rendszerben szükségesnek tartja. A megkérdezett orvosok 5 százaléka morálisan elfogadhatónak, egy százalék pedig természetesnek tartja a hálapénzt.
Ha nem adunk, nem látnak el minket
Arra a kérdésre, hogy miért adnak az emberek hálapénzt, a válaszoló orvosok 32 százaléka gondolja azt, hogy azért, mert anélkül nem részesülnének a betegek megfelelő ellátásban. Míg a 2013-as hasonló témájú kutatásnál még minden harmadik orvos gondolta úgy, hogy a hálapénz ténylegesen a hála kifejezése, mára ez gyökeresen megváltozott, a mostani felmérésben mindössze 17 százalékuk szerint fejezi ki az önkéntes adomány a hálát.
A kutatási igazgató szerint a válaszokból kitűnik, hogy ugyan a tavaly elindult béremelés jól érzékelhető, a megkérdezettek többsége (74 százaléka) a jelenlegi alapbérre sem tudják jövőbeni terveiket alapozni. Ugyanakkor a megkérdezettek 60 százaléka vélte úgy, hogy csupán a béremeléssel nem iktatható ki a hálapénz a rendszerből, más eszköz is kell ennek megszüntetésére.
Nincs más megoldás, csak a béremelés
Dénes Tamás megjegyezte, fontosak a 2016-ban elindult béremelések, mert míg a 2013-as felméréskor az átlagos orvosi nettó alapbér 194 ezer forint volt, addig mára ez 260 ezer forint lett. Arra a kérdésre, hogy milyen eszközök oldhatják meg a hálapénz problémáját, a válaszadók 85 százaléka mondta azt, hogy a megoldás a béremelés, 52 százalékuk az ellátási alapcsomagtól eltérő extra szolgáltatások hivatalos megvásárlásával, míg 17 százalékuk a hálapénz-bevétel hivatalossá tételével oldaná meg a kérdést.
A válaszokból kitűnik az is, hogy a 2013-as felméréshez képest csökkent a betegektől kapott hálapénz aránya, ugyanakkor a megkérdezettek 60 százaléka ért egyet a saját orvos választás ellentételezésének lehetőségével.
Dénes Tamás ehhez hozzátette: világszerte elfogadott dolog, hogy a szabad orvosválasztás az extra szolgáltatások közé tartozik, amiért fizetni kell. Ennek a rendszernek része lenne az is, hogy nyilvánosak legyenek az orvosi munkához köthető minőségi mutatók.
Nem lépett életbe az új tűzszünet Thaiföld és Kambodzsa között, hiába jelentette be az amerikai elnök is.






