|
| MTI/Balogh Zoltán |
Az országgyűlési választáson, az európai parlamenti (EP-) választáson és az országos népszavazáson a külképviseleteken is lehet voksolni, erre azonban az önkormányzati választáson nincs mód.
A külképviseleti szavazások esetén a szavazólapokat kiszállítják a nagykövetségekre és konzulátusokra. Ez országos népszavazásnál vagy EP-választásnál - ahol az egész ország egy választókerületet alkot - egyetlen szavazólapképet jelent. Országgyűlési választás előtt a külképviseletekre kell kiszállítani az országgyűlési egyéni választókerületek szavazólapját (attól függően, mely választókerületekből hány választó jelentkezett a külföldi szavazásra), valamint az országos párt- vagy nemzetiségi listát.
Több a szavazólap
Az önkormányzati választáson azonban ennél sokkal több szavazólap van. Mivel a választók 3177 település polgármesteréről szavazhatnak, ez ugyanennyi különböző szavazólapot jelent. Azon a 3008 településen, amelynek lakossága kevesebb tízezernél, úgynevezett egyéni listán választják a képviselőket, ez további 3008-féle szavazólapot tesz szükségessé.
A 169, tízezernél több lakost számláló településen egyéni választókerületekben és kompenzációs listákon szerezhetnek a képviselők mandátumot. Mivel a kompenzációs listára a választók nem szavazhatnak (ezeket a mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztják ki), csak az 1628 egyéni választókerületet kell figyelembe venni a szavazólapok számánál.
Mindezek mellett a 19 megyében a megyei közgyűlést is megválasztják a szavazók, ez további 19 szavazólapot jelent. A fővárosiak voksolhatnak a főpolgármester személyére is, ehhez további egy szavazólapmintára van szükség.
Vagyis összesen 7833-féle szavazólapot kell nyomtatni október 13-án, és ebben a számban még nincsenek benne a nemzetiségi szavazólapok.
0,2 százalék különbség is sokat jelenthet. 
