|
| Forrás: Depositphotos |
"Klíma apartheid" fenyegeti a világot a klímaváltozás egyre gyorsuló hatásai miatt, azaz a leggazdagabbak megmenekülnek, a szegények pedig meghalnak, figyelmeztet egy friss, nemzetközi tanulmány.
A 18 nemzet által összehívott Globális Bizottság az Alkalmazkodásról (Global Commission on Adaptation) dokumentuma szerint a klímakatasztrófa-okozta szegénység, vízhiány, és a még sokkal erősebb migrációs hullámok megelőzése több mint egybillió dolláros befektetést igényelne. A jelentés szerint nem a pénz az akadály, hanem még mindig a politikai szándék hiánya: nincsenek vezetők, akik klímaügyben az emberek tömegeit felráznák.
A mások mellett a kínai, indiai, kanadai környezetvédelmi miniszter, a Világban vezetősége, az ENSZ klíma- és környezetvédelem-ügyi részlege, valamint Bill Gates által támogatott GBA szerint igazi forradalomra van szükség abban, ahogy a globális klímakrízis veszélyeit érzékeljük, és abban is, ahogy megtervezzük a felkészülést annak következményeire.
Bealudtunk
A jelentés szerint hiába érezzük már most a saját bőrünkön a klímaváltozás hatásait, és hiába sorolja minden, a témával foglalkozó tanulmány és cikk a közelgő, még drámaibb következményeket, eddig "súlyosan elégtelenek" a globális előkészületek, amiért a szöveg szerint leginkább a világ vezetőit terheli a felelősség.
"Különösen az aggaszt, hogy a politikai vezetőkből hiányzik az előrelátás. Sokkal jobban érdekli őket, hogy megválasszák és újraválasszák őket, a klímaügyek nem élveznek náluk prioritást. Ezt láthatjuk az USA-ban is, Trump elnökkel."
- írja a tanulmány előszavában Ban Ki-moon, az ENSZ volt főtitkára.
Pedig ez lesz
A klímaváltozás következményei a jelentés szerint most már elkerülhetetlenek, és további intézkedések hiányában miattuk 2030-ig még 100 millió ember szegényedik el. Az éves szinten vízhiányban szenvedők száma 1,4-5 milliárd fővel ugrik meg, ez korábban elképzelhetetlen harcokat indít meg a vízért, ami további konfliktusokat és migrációs hullámokat indít el. Az emelkedő tengerszintek és az egyre vadabbá váló viharok pedig százmilliókat kényszerítenek majd partmenti otthonuk elhagyására, ennek költségét a csoport egybillió dollárra becsli.
A jelentés szerint a klímaalkalmazkodás céljából 2030-ig 1,8 billió dollárt kellene elkölteni öt kulcsterületen, ami őrült nagy összeg - viszont, amellett, hogy a mostanihoz viszonylag közeli formában meg tudná őrizni az emberi civilizációt, végül még 7,1 billió dollár nyereséget is fialna.
Az öt terület:
- Korai veszélyjelző rendszerek: a tanulmány szerint ha pusztán 24 órával a bekövetkeztük előtt jelezni tudnánk a közelgő, klímaváltozás-korbácsolta természeti katasztrófákat, azzal 30 százalékkal csökkenthetnénk az elszenvedett károkat, életeket menthetnénk, a megmentett vagyontárgyak összértéke pedig a rendszer árának tízszeresét tenné ki.
- Infrastrukturális fejlesztések: ezek 3 százalékkal dobják meg a szükséges felkészülés összköltségét, de a tanulmány szerint minden elköltött egy dollár négy dollárt hoz vissza. Árvízvédelemben jól működhetnek a Kínában és Sanghajban már alkalmazott, szivacs mintájára működő, a vizet beszívni képes, porózus járdák, tetőkertek, és további fásítások a parkokban. A tetők fehérre festése egyszerű, viszonlyag olcsó, de működik: az indiai Ahmedabadban 5 Celsius fokkal csökkent a hővisszaverő mázolás hatására az épület szobáiban a hőmérséklet.
- A mangrove erdők védelme és újratelepítése: ezek a partmenti erdőségek felfogják a tenger felől érkező viharokat, összesen 18 millió partmenti lakost védelmeznek globálisan, és évi 80 milliárd dolláros árvízkárt előznek meg. Védelmük és újratelepítésük a munkák árának tízszeresét hozná vissza.
- A szárazságtól sújtott vidékek mezőgazdaságának fejlesztése: szárazságtűrő növényfajták kifejlesztésével védelmezhető lenne a megélhetés a veszélyeztetett területeken, és megelőzhető lenne az éhínség.
- A vízkészlet védelme: a védelem mellett a vízpazarlás visszaszorítása kulcsfontosságú a klímaharcban.
Orosz teherhajót ért dróntalálat. 
