Miután 2010 nyarán „kiebrudaltuk” az IMF-et, bő egy évvel később újra elővigyázatossági hitelért kopogtatott a kormány. Abban az esetben, ha sikerül megállapodni az IMF és az EU küldöttségével, akkor 1982-es belépésünk óta ez lesz Magyarország nyolcadik hitelfelvétele a nemzetközi szervezetnél.

Regionális összehasonlításban az eddigi 7 magyar hitelfelvétel nem minősül kiemelkedőnek, a lista élén 9 megállapodással Románia áll, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy Szlovákia és Csehország csak egyszer szorult rá az IMF segítségére. Lengyelország 7 hitelével jelenleg azonos szinten áll Magyarországgal egészen addig, amíg nem írjuk alá az újabb megállapodást a nemzetközi szervezettel. Erre a kormányzat várakozásai szerint vélhetően ősszel fog sor kerülni, más vélemények szerint idén télre vagy jövő tavaszra is csúszhat a megállapodás.

A 2008-ban felvett hiteltől 2014-ben szabadulunk meg végleg

Az eddigi hét hitelfelvétel közül hat készenléti hitelmegállapodás volt, míg egy megállapodás kiterjesztett alapon jött létre. A legnagyobb összeget 2008-ban hívtuk le, amely több mint 10 milliárd SDR-t jelentett. A megállapodások sora már a csatlakozást követő két évben elkezdődött, az első IMF-hitelt 1984-ben vette fel Magyarország. Az azt követő évtizedben egészen gyakoribbá váltak az IMF-fel kötött megállapodások, egészen 1996-ig, melyet egy hosszabb kihagyás után követett a 2008-as megállapodás.

Az IMF jelenlegi adatai szerint 6,319 milliárd SDR-rel tartozunk még a Valutaalapnak a 2008-ban folyósított hitel után, amely a jelenlegi árfolyamok szerint 2,173 ezer milliárd forintot jelent. A legutóbbi 10,537 milliárdos összegből 7,637 milliárd SDR-t hívtunk le.

Idén a hiteltörlesztéssel, kamatokkal, hozzájárulásokkal együtt 3,38 milliárd SDR-t kell befizetnie Magyarországnak, amely a jelenlegi árfolyamokon számolva 4,133 milliárd euróra rúg. A törlesztőrészletek miatt jövőre is szép summát hagyunk majd az IMF kasszájában, mintegy 3,88 milliárd SDR-t, amely 4,73 milliárd eurót tesz majd ki.

A befizetési kötelezettségünk 2014-ben mérséklődni fog, akkor „csak” 737 millió eurót kell majd átutalnunk. 2014-et követően a jelenlegi állás szerint Magyarország letudja a tartozását, és már csak a különböző jogcímen (az IMF-tagságunkból adódóan) beszedett hozzájárulásokat kell befizetnie, amely 1,232 millió SDR körül fog ingadozni, vagyis 1,503 millió eurót jelent évente. Természetesen ha sikerül megállapodnunk az IMF-fel egy újabb hitel felvételéről, akkor további olyan éveknek nézünk elébe, mikor hitelvisszafizetési kötelezettségünk is lesz az IMF felé.

Akiknél jelenleg is futnak az IMF-programok

Az IMF-nek jelenleg több hitelezési programja is fut, melyek közül a legtöbbet afrikai országok vették igénybe, de szép számmal szerepelnek a hitelt felvevők között dél-amerikai, európai és ázsiai országok is. Az IMF térképének segítségével az is látható, hogy a futó programok közül milyen típusú hitelfelvétel jellemezte az országokat.

A térkép alapján jól látható, hogy országcsoportonként elkülönül a felvett hitelek típusa. Afrikában a felvevő országok elsősorban kibővített hitelkeretért, készenléti hitelkeretért illetve gyors hitelkeretért folyamodnak. Ezek a típusú megállapodások jellemzően olyan országoknak nyújtanak pénzügyi segítséget, melyek költségvetési egyensúlytalanságtól szenvednek, valamint az alacsony jövedelműek csoportjába tartoznak. Így a program a költségvetés rendbetételén kívül a szegénység csökkentését és a növekedés ösztönzését is célul tűzi ki.

Az európai tagországok elsősorban készenléti hitelmegállapodást, vagy kiterjesztett alapú hitelkeret-megállapodást kötöttek az utóbbi években a Valutaalappal. Ezeket a megállapodásokat elsősorban olyan feltörekvő vagy fejlett országokban alkalmazzák, ahol valamilyen válság hatására költségvetési egyensúlytalanságok lépnek fel.

Elővigyázatossági hitelkeretet nem osztogatnak

A jelenleg futó készenléti hitelmegállapodások között a legnagyobb összeget Ukrajna igényelte, 10 milliárd SDR-t, amely kiugró értéknek minősül a többi ugyanilyen megállapodást kötött országgal összehasonlítva. A mai napig tartó programok közül a legtöbb ország kibővített hitelkeretet igényelt az IMF-től. Ebben a csoportban 639 millió SDR-rel Banglades a csúcstartó.

Ugyancsak nagy volt az érdeklődés a kiterjesztett hitelkeret és a rugalmas hitelkeret iránt. Támogatást elővigyázatossági és likviditási hitelkeretben azonban csak egyetlen ország, Macedónia kapott az utóbbi években, amely jól mutatja, hogy az IMF nem mindenkinek osztogat a viszonylag lazább feltételek mellett forrást.

Jelenleg a magyar kormány is arra törekszik, hogy ne készenléti, hanem elővigyázatossági megállapodást kössön az IMF-fel, erre azonban kevés esély mutatkozik. A Valutaalap szóvivője korábban már bejelentette: az IMF készenléti hitelmegállapodást kíván kötni, ami szigorúbb feltételekkel jár, viszont ebben az esetben is adott a lehetőség, arra hogy kormány ne hívja le a teljes összeget.