|
| MTI Fotó: Illyés Tibor |
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint csalással született meg az Európai Parlament döntése, amelynek következtében megindulhat az eljárás Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján.
A miniszter elmondta: azért volt csalás a szavazás, mert az európai szerződések előírják, hogy miként zajlik a döntéshozatal az EP-ben; amint a magyar parlamentben is, a nem és a tartózkodó szavazatok az igen szavazatokkal szemben állnak, most azonban úgy döntöttek, hogy a tartózkodást nem veszik figyelembe.
A kormánynak nem volt kétsége
Szijjártó Péter álláspontja szerint semmiféle kétségük nem lehetett a szavazás eredményét illetően, hiszen korábban is világos volt, hogy a voksolás kiváltó oka, tétje és témája kizárólag a migráció. A korábbi nyilatkozatok alapján az is világos volt, hogy az Európai Parlamentben jelenleg a migrációpárti politikusok vannak jelentős többségben, és - a mostani szavazás tanúsága szerint - az Európai Néppártban is.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden mégis jelen volt az EP plenáris ülésén, mert - ahogy Szijjártó Péter fogalmazott - ez a kormány számára becsületbeli ügy.
A lengyelek kiállnak a magyarok mellett
Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain - közölte a lengyel külügyminisztérium.
A tárca honlapján megjelent közlemény szerint Lengyelország külügyminisztériuma aggodalommal tekint az Európai Parlament szerdai döntésére, amely támogatja Magyarország ellen az uniós alapszerződés hetes cikke szerint indítandó eljárást.
Mint írták, minden EU-tagállamnak szuverén joga olyan belső reformokat végrehajtani, amelyeket megfelelőnek tart. Az egyes tagállamokkal szemben indított eljárások egyedül azt a célt szolgálják, hogy a tagállamok közötti megosztottság mélyüljön, egyúttal pedig az állampolgárok európai intézményekbe vetett hite tovább csökkenjen.
A Sargentini-jelentés megszavazásáról itt írtunk részletesebben is a Privátbankár.hu-n. >>>
Ma tartották az ukrán államiság, valamint a Kijevi Rusz megkeresztelésének napját, amelyen számos európai vezető vett részt. 
