Egyre több az aggodalom Spanyolországgal kapcsolatban. A legnagyobb baj, hogy miközben elindult a bankok mentése, az állam (tartományok) is mentőcsomagra szorulnak. A JP Morgan elemzői szerint Spanyolország várhatóan több százmilliárd eurós pénzügyi segítségért folyamodik a Nemzetközi Valutaalaphoz, miután piaci finanszírozásának költségei immár fenntarthatatlan szintekhez közelítenek.
A tízéves spanyol szuverén kötvényhozam tegnapi, 7,52 százalékos londoni zárószintje 175 bázisponttal magasabb a május 7-ei előző csúcsszintnél, amely a kormányalakítási lehetőségek szempontjából eredménytelen első görög parlamenti választások után alakult ki, és meghaladja a Spanyolországnak szánt, 100 milliárd eurós külső bankfeltőkésítési segélycsomag június 25-i bejelentése után elért hozamszintet is. Mindezek alapján a JP Morgan londoni elemzői közölték: várakozásuk szerint Spanyolország három évre szóló, 280 milliárd eurós készenléti hitelkeretet fog kérni az IMF-től.
A JP Morgan egyáltalán nincsen egyedül ezzel a véleményével. Nemcsak a ház szerint van hatalmas baj a spanyoloknál. Néhány hete, amikor Mariano Rajoy egyértelművé tette, hogy mindent megtesz az államháztartási hiány lefaragásáért, akkor már a piaci közösség nagy része élőben nézhette, ahogy a legnagyobb spanyol városokban ezrek vonultak az utcán tiltakozásul a megszorítások ellen.
Közben a Reuters által megkérdezett elemzők szerint az euróövezet mélyülő válsága valószínűleg újabb kamatcsökkentésre készteti az év végéig az Európai Központi Bankot. Két hete még azzal számoltak, hogy az EKB 2014-ig a jelenlegi szinten, 0,75 százalékon tartja a kamatot. Az Európai Központi Bank július 5-én 25 bázisponttal csökkentette 1 százalékról az irányadó kamatot, amely 2011 december 14-e óta volt érvényben.
A Reuters jelentése szerint az elmúlt két hétben ismét felerősödtek ugyanakkor a Spanyolország és Görögország pénzügyi helyzetével kapcsolatos aggodalmak, ami számos igen gyenge euróövezeti makrogazdasági adattal párosult. A megkérdezett 69 szakértő közül heten számítottak arra, hogy az EKB már augusztusban kamatot csökkent, míg 44-en úgy vélték, hogy erre az év végéig kerül sor.
Emögött a jóslat mögött azonban valószínűleg elsősorban várakozások állnak. Ugyanis a 2008-as Lehman-csőd után az amerikai Fed pénznyomdájának köszönhetően nyugodtak meg a piacok, aztán több összehangolt központi banki akció is volt világszerte. Ezek miatt a befektetők „kvázi” függők lettek a mennyiségi lazításoktól. Ennek a jele a mostani kiábrándulás is. Két hete az amerikai Fed elnöke egyértelművé tette többször is, hogy nem lesz egyelőre QE3, a befektetők gyakorlatilag azóta nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Tapogatózás és oldalazás van.
A blue chipek közül csak a Mol tartja magát. 
